Mi kell a beiratkozáshoz - három dolog, amire szükségetek lesz

Bár a jelenlegi helyzetben még az sem biztos, hogy az egyetemek személyesen tartják idén a beiratkozásokat, néhány papírra szükségetek lesz, hogy hivatalosan is egyetemi hallgatóvá válhassatok. Összeszedtük, mire lehet szükségetek ehhez.

  • Eduline

A beiratkozási szabályok egyetemenként eltérőek így az is különbözhet, hogy egyes intézmények pontosan milyen papírokat, okmányokat várnak tőletek a beiratkozásnál - ezeknek pontosan az egyetemetek honlapján tudjátok megnézni, de mutatjuk, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek biztos, hogy kelleni fognak.

Beiratkozási lap

Ha személyesen mentek a beiratkozásra, akkor mindenképpen kelleni fog a Neptunból kinyomtatható beiratkozási lap (egyes egyetemeken több példányban is). Ezen felül, ha például önköltséges képzésen fogtok tanulni, akkor (ha van) a képzési szerződésre is szükségetek lesz. Valamint a felvételi döntésről szóló határozat sem árt, ha nálatok lesz.

Iratok, amik mindig kellenek

Szükség lesz mindenre, ami általában nálatok is van: személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya. Ezen kívül a bankszámlaszámotok is kelleni fog - ehhez kapcsolódva pedig nem árt, ha elviszitek a saját névre szóló lakossági folyószámla igazolását is. Vannak egyetemek, ahová külön igazolványképet is kell leadni, ezért jó, ha azt is tartotok magatoknál - de ha mégsem lenne, egy közeli aluljáróban (budapesti előnyben) könnyedén pótolhatjátok, ha tényleg szükség lenne rá.

Bizonyítványok

Érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga, vagy éppen OKJ-s bizonyítvány és akár már meglévő diploma (ha beszámított a felvételi pontszámításnál) - ezekre a dokumentumokra is szükségetek lehet a beiratkozásnál. Így inkább tegyetek el mindent, amivel pontot vagy megszerzett képesítést igazolhattok.

„Akkor is tudok kollégiumi helyet igényelni, ha a pótfelvételin vesznek fel az egyetemre?"

Bár még mindig nem derült ki, pontosan mikor lesz a pótfelvételi, már most többen érdeklődtetek, hogy lesz-e lehetőségetek utána kollégiumba jelentkezni. Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.