Bár a jelenlegi helyzetben még az sem biztos, hogy az egyetemek személyesen tartják idén a beiratkozásokat, néhány papírra szükségetek lesz, hogy hivatalosan is egyetemi hallgatóvá válhassatok. Összeszedtük, mire lehet szükségetek ehhez.
A beiratkozási szabályok egyetemenként eltérőek így az is különbözhet, hogy egyes intézmények pontosan milyen papírokat, okmányokat várnak tőletek a beiratkozásnál - ezeknek pontosan az egyetemetek honlapján tudjátok megnézni, de mutatjuk, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek biztos, hogy kelleni fognak.
Beiratkozási lap
Ha személyesen mentek a beiratkozásra, akkor mindenképpen kelleni fog a Neptunból kinyomtatható beiratkozási lap (egyes egyetemeken több példányban is). Ezen felül, ha például önköltséges képzésen fogtok tanulni, akkor (ha van) a képzési szerződésre is szükségetek lesz. Valamint a felvételi döntésről szóló határozat sem árt, ha nálatok lesz.
Iratok, amik mindig kellenek
Szükség lesz mindenre, ami általában nálatok is van: személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya. Ezen kívül a bankszámlaszámotok is kelleni fog - ehhez kapcsolódva pedig nem árt, ha elviszitek a saját névre szóló lakossági folyószámla igazolását is. Vannak egyetemek, ahová külön igazolványképet is kell leadni, ezért jó, ha azt is tartotok magatoknál - de ha mégsem lenne, egy közeli aluljáróban (budapesti előnyben) könnyedén pótolhatjátok, ha tényleg szükség lenne rá.
Bizonyítványok
Érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga, vagy éppen OKJ-s bizonyítvány és akár már meglévő diploma (ha beszámított a felvételi pontszámításnál) - ezekre a dokumentumokra is szükségetek lehet a beiratkozásnál. Így inkább tegyetek el mindent, amivel pontot vagy megszerzett képesítést igazolhattok.
„Akkor is tudok kollégiumi helyet igényelni, ha a pótfelvételin vesznek fel az egyetemre?"
Bár még mindig nem derült ki, pontosan mikor lesz a pótfelvételi, már most többen érdeklődtetek, hogy lesz-e lehetőségetek utána kollégiumba jelentkezni. Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
