Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Legkésőbb augusztus 28-áig fogják kihirdetni a 2020-as pótfelvételi ponthatárait. De van néhány szabály, amelyeknek köszönhetően már most tudtok kalkulálni a pontokkal. Mutatjuk őket.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy a pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 23-án meghatározott ponthatárnál. Vagyis, ha a választott szakotokra 318 ponttal lehetett bekerülni az általános felvételin, akkor most is legalább ennyi pontot kell elérnetek ahhoz, hogy felvegyenek benneteket.
Akkor azonban, ha a képzés eddig nem indult önköltséges formában, a ponthatárra csak az az egy alapszabály vonatkozik, ami az általános felvételin is érvényes: alap- és osztatlan szakokon nem lehet alacsonyabb 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésen 240 pontnál, mesterszakon pedig 50 pontnál.
A pótfelvételi szabályairól és a legfontosabb határidőkről már írtunk korábban. Az eljárásban meghirdetett képzések legfontosabb tudnivalóit az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a „Pótfelvételi eljárás 2020 (szeptemberben induló képzések)" fül alatt találjátok meg. A meghirdetett szakok listáját pedig itt nézhetitek meg.
Mivel szerezhettek pluszpontokat a pótfelvételin? Ezekkel számolhattok
Hogyan működik a pontozás a pótfelvételin? Itt vannak a többletpontokkal kapcsolatos lehetőségek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.