Milyenek lesznek a pótfelvételi ponthatárai?

Legkésőbb augusztus 28-áig fogják kihirdetni a 2020-as pótfelvételi ponthatárait. De van néhány szabály, amelyeknek köszönhetően már most tudtok kalkulálni a pontokkal. Mutatjuk őket.

  • Eduline

Az egyik legfontosabb szabály, hogy a pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 23-án meghatározott ponthatárnál. Vagyis, ha a választott szakotokra 318 ponttal lehetett bekerülni az általános felvételin, akkor most is legalább ennyi pontot kell elérnetek ahhoz, hogy felvegyenek benneteket.

Akkor azonban, ha a képzés eddig nem indult önköltséges formában, a ponthatárra csak az az egy alapszabály vonatkozik, ami az általános felvételin is érvényes: alap- és osztatlan szakokon nem lehet alacsonyabb 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésen 240 pontnál, mesterszakon pedig 50 pontnál.

A pótfelvételi szabályairól és a legfontosabb határidőkről már írtunk korábban. Az eljárásban meghirdetett képzések legfontosabb tudnivalóit az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a „Pótfelvételi eljárás 2020 (szeptemberben induló képzések)" fül alatt találjátok meg. A meghirdetett szakok listáját pedig itt nézhetitek meg.

Mivel szerezhettek pluszpontokat a pótfelvételin? Ezekkel számolhattok

Hogyan működik a pontozás a pótfelvételin? Itt vannak a többletpontokkal kapcsolatos lehetőségek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.