A Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül január elsejétől, de a megbízott rektor szerint ez akár évekig eltarthat és akár szakok megszűnésével is járhat.
Augusztus 1-jén átmeneti időszak kezdődött az új Szent István Egyetem életében, amely a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Január 1-jétől újabb változás következik: alapítványi fenntartásba kerül az egyetem.
A Szent István Egyetemé bonyolultabb folyamat a többihez képest, ezért döntöttek úgy, hogy két lépcsőben végzik el az integrációt: először összeáll az új intézmény, elkezdi a munkát még állami fenntartás alatt és az év hátralévő öt hónapjában fejezik be az integrációt. Január 1-jén áll fel az alapítvány és a fenntartói feladatokat ellátó kuratórium.
"Ez óriási munka, már elkezdtük, de minden bizonnyal több évig is eltart majd. Csak nagyon alapos előkészítés után szabad átalakításokat végrehajtani, hiszen ez akár szakok megszüntetésével és új szakok létrehozásával is járhat" - fogalmazott Gyuricza Csaba a megbízott rektor.
Mi lesz az új fókusz?
"Szeretnénk a diákok figyelmét újra az agráriumra terelni, hiszen egy időtálló, biztos megélhetést, tisztességes egzisztenciát kínáló ágazatról van szó, amely rohamléptekben fejlődik" - mondta a Világgazdaságnak a megbízott rektor.
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkezők száma.
Bármilyen formában is indul a félév, a kollégiumok szigorítanak
Felkészültek az egyetemi kollégiumok, hogy szeptembertől újra fogadják a hallgatókat - írja a Magyar Nemzet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
