A brit iskolaigazgatók szerint változtatni kell a jövő évi érettségi vizsgákon

Angliában az igazgatók úgy gondolják, hogy változtatni kell az érettségiken és az év végi vizsgákon, mert nagy a lemaradás a vírus miatt.

  • Eduline

Egy több mint 5000 főből álló helyi csoport hívja fel a figyelmet arra, hogy nem reális és nem működőképes a következő nyárra teljes mértékben felzárkózni. Azt kérik, hogy legyen kevesebb a számonkért tananyag és a diákok használhassanak tankönyveket a vizsgákon - írja a BBC.

Az Ofqual (The Office of Qualifications and Examinations Regulation) javasolta a vizsgák néhány gyakorlati részének eltávolítását. Az iskolaigazgatók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy hogyan fognak zajlani az év végi vizsgák, hiszen sok diák sokáig nem járt iskolába és fenn áll a veszélye annak is, hogy a későbbiekben is be kell majd zárni iskolákat. A tanulók mentális egészségét is fontos kérdésnek tartják.

"A kormánynak sokkal nagyobb egyensúlyt kell kialakítania a normális élet fenntartása érdekében, miközben foglalkozik a gyerekek mentális egészségével is" - mondta Jules White, a Horsham Tanbridge House School vezetője. Szerintük az az elképzelés, hogy a tanulók majd egyszerűen felzárkóznak, nem reális és nem is megvalósítható. Azt is elmondta, hogy az sem jó megoldás, ha a követelményeket annyira lecsökkentik az időhiány miatt, hogy a tanulmányok értelmetlenné válnak.

A múlt héten az Oktatási Minisztérium bejelentette tervezetét az őszi iskolakezdéssel kapcsolatban, eszerint a tanulók várhatóan letehetik majd az összes tervezett érettségit és záróvizsgát. Az Ofqual szerint a vizsgák száma nem csökken, és csak néhány változtatást javasolt, például a földrajzi kirándulások vagy a tudományos gyakorlatok eltávolítását.

Geoff Barton, az ASCL tanárképző szakszervezet vezetője úgy fogalmazta meg a változásokat, hogy ez alig több, mint egy kis javítgatás. Arra figyelmeztet, hogy a diákok elvesztették a szemtől szembeni tanítási idő hatalmas részét és azt is kijelentette, hogy az Ofqual által javasolt "nagyon apró változásokból" az látszik, hogy nem tudják felismerni az iskolákra és tanulóikra gyakorolt ​​óriási nyomást. Az Ofqual konzultációt folytat a jövő évi vizsgák bármilyen változásáról, és azt mondja, hogy a végleges döntéseket augusztusban teszik közzé.

Elkezdődött a toborzás, augusztusban indul az iskolaőri kiképzés

Augusztus első hetében megkezdik az iskolaőrök képzését azért, hogy szeptembertől már munkába állhassanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.