Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A HVG június 25-én megjelent számában a Kréta 2.0 koncepció egyik készítőjével, Bayrak Yusuf ügyvezetővel, valamint a projektben részt vevő szakemberekkel – köztük Kabai Dalma projektmenedzserrel és Szappanos Tünde klinikai szakpszichológussal – beszélgettek, akik szerint a jelenlegi rendszer elsősorban adminisztratív feladatokat lát el, miközben kevéssé segíti a tanulókat. Úgy vélik, a mai Z- és alfa-generáció számára már nem elég egy olyan felület, ahol elsősorban jegyeket és hiányzásokat lehet nyomon követni.

A fejlesztési javaslat egyik legfontosabb eleme a mesterséges intelligencia integrálása. Az elképzelés szerint az AI a tanuló korábbi eredményei alapján személyre szabott visszajelzéseket adhatna, és segíthetne felismerni azokat a tanulási szokásokat, amelyek jobb teljesítményhez vezetnek.

Ha az AI a diák elért sikerét konkrét viselkedésekhez köti, például a házi feladatok rendszeres elkészítéséhez, a diák könnyebben láthatja, hogy az az eredményeire hatással van. Ez támogathatja azt az attitűdöt, hogy ”a sikereimért én is tehetek”

– nyilatkozta Szappanos Tünde klinikai szakpszichológus.

A koncepció készítői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egy ilyen rendszer kialakítása komoly pszichológiai és szakmai előkészítést igényelne. A tervek szerint a KRÉTA egy beépített üzenetküldő funkciót is kapna, amelyen keresztül a pedagógusok, a szülők és a diákok biztonságosan tudnának kommunikálni egymással.

A koncepció egyik kidolgozója, Bayrak Yusuf szerint jelenleg a tanárok szülőkkel való kapcsolattartása egyfajta láthatatlan „időpióca”, amely sokszor a magánszférát sem tartja tiszteletben. Ugyanis a Facebookon és egyéb chatfelületeken létrejövő csoportokban jellemzően mindenki a személyes fiókjával van jelen.

A fejlesztők úgy látják, egy egyszerű chatfunkció is jelentősen csökkenthetné a pedagógusokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben átláthatóbbá tenné a kommunikációt.

A jelenlegi rendszer sok kritikát kap

A HVG cikkében felidézi, hogy a KRÉTA működését évek óta számos kritika éri. Pedagógusok rendszeresen számolnak be lassulásokról, leállásokról és nehézkes használatról, a rendszert működtető céget pedig a 2022-es hackertámadás után adatvédelmi bírsággal is sújtották.

A Kréta 2.0 koncepció kidolgozói szerint ugyanakkor a rendszer korszerűsítése nem jelentene megoldhatatlan feladatot.

Viszonylag egyszerű fejlesztéssel, minimális energiabefektetéssel tudnánk 2,4 millió ember mindennapjait jobbá tenni

– fogalmazott Bayrak Yusuf.

Az új technológiai miniszter, Tanács Zoltán már miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy problémának tartja a KRÉTA monopolhelyzetét. A célja az lenne, hogy a jövőben több szolgáltató is fejleszthessen hasonló rendszereket, így verseny alakuljon ki az oktatási digitális platformok piacán.

Korábban már született kezdeményezés egy felhasználóbarátabb KRÉTA létrehozására. Az e-Szivacs nevű, nem hivatalos alkalmazást még 2019-ben egy 18 éves magyar diák fejlesztette, miután sok felhasználó elégedetlen volt a KRÉTA lassú működésével és hibáival. Az alkalmazás ugyan a hivatalos rendszer adatait használta, de modernebb felületet és több olyan funkciót kínált, amelyet a felhasználók hiányoltak a KRÉTA-ból – például a nagycsaládos szülők egyszerre több gyermek adatait is kezelhették benne. Az e-Szivacs rövid idő alatt népszerűvé vált, működését azonban később adatbiztonsági okokra hivatkozva megszüntették.

Óriási pénznyelő a Kréta, mégis rengeteg a probléma tanévkezdéskor

Ismét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.