A HVG június 25-én megjelent számában a Kréta 2.0 koncepció egyik készítőjével, Bayrak Yusuf ügyvezetővel, valamint a projektben részt vevő szakemberekkel – köztük Kabai Dalma projektmenedzserrel és Szappanos Tünde klinikai szakpszichológussal – beszélgettek, akik szerint a jelenlegi rendszer elsősorban adminisztratív feladatokat lát el, miközben kevéssé segíti a tanulókat. Úgy vélik, a mai Z- és alfa-generáció számára már nem elég egy olyan felület, ahol elsősorban jegyeket és hiányzásokat lehet nyomon követni.
A fejlesztési javaslat egyik legfontosabb eleme a mesterséges intelligencia integrálása. Az elképzelés szerint az AI a tanuló korábbi eredményei alapján személyre szabott visszajelzéseket adhatna, és segíthetne felismerni azokat a tanulási szokásokat, amelyek jobb teljesítményhez vezetnek.
Ha az AI a diák elért sikerét konkrét viselkedésekhez köti, például a házi feladatok rendszeres elkészítéséhez, a diák könnyebben láthatja, hogy az az eredményeire hatással van. Ez támogathatja azt az attitűdöt, hogy ”a sikereimért én is tehetek”
– nyilatkozta Szappanos Tünde klinikai szakpszichológus.
A koncepció készítői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egy ilyen rendszer kialakítása komoly pszichológiai és szakmai előkészítést igényelne. A tervek szerint a KRÉTA egy beépített üzenetküldő funkciót is kapna, amelyen keresztül a pedagógusok, a szülők és a diákok biztonságosan tudnának kommunikálni egymással.
A koncepció egyik kidolgozója, Bayrak Yusuf szerint jelenleg a tanárok szülőkkel való kapcsolattartása egyfajta láthatatlan „időpióca”, amely sokszor a magánszférát sem tartja tiszteletben. Ugyanis a Facebookon és egyéb chatfelületeken létrejövő csoportokban jellemzően mindenki a személyes fiókjával van jelen.
A fejlesztők úgy látják, egy egyszerű chatfunkció is jelentősen csökkenthetné a pedagógusokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben átláthatóbbá tenné a kommunikációt.
A jelenlegi rendszer sok kritikát kap
A HVG cikkében felidézi, hogy a KRÉTA működését évek óta számos kritika éri. Pedagógusok rendszeresen számolnak be lassulásokról, leállásokról és nehézkes használatról, a rendszert működtető céget pedig a 2022-es hackertámadás után adatvédelmi bírsággal is sújtották.
A Kréta 2.0 koncepció kidolgozói szerint ugyanakkor a rendszer korszerűsítése nem jelentene megoldhatatlan feladatot.
Viszonylag egyszerű fejlesztéssel, minimális energiabefektetéssel tudnánk 2,4 millió ember mindennapjait jobbá tenni
– fogalmazott Bayrak Yusuf.
Az új technológiai miniszter, Tanács Zoltán már miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy problémának tartja a KRÉTA monopolhelyzetét. A célja az lenne, hogy a jövőben több szolgáltató is fejleszthessen hasonló rendszereket, így verseny alakuljon ki az oktatási digitális platformok piacán.
Korábban már született kezdeményezés egy felhasználóbarátabb KRÉTA létrehozására. Az e-Szivacs nevű, nem hivatalos alkalmazást még 2019-ben egy 18 éves magyar diák fejlesztette, miután sok felhasználó elégedetlen volt a KRÉTA lassú működésével és hibáival. Az alkalmazás ugyan a hivatalos rendszer adatait használta, de modernebb felületet és több olyan funkciót kínált, amelyet a felhasználók hiányoltak a KRÉTA-ból – például a nagycsaládos szülők egyszerre több gyermek adatait is kezelhették benne. Az e-Szivacs rövid idő alatt népszerűvé vált, működését azonban később adatbiztonsági okokra hivatkozva megszüntették.
Ismét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.