Nem a vízszint a Balaton legnagyobb baja: a tudósok szerint sokkal nagyobb veszély fenyegeti a magyar tengert

A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.

Hány centiméter a Balaton vízszintje? Általában ez nyáron a központi kérdés a magyar tengerrel foglalkozó hírekben, azonban Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója azonban a Magyar Tudományos Akadémia Biztos hang című podcastjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tó állapotát ennél sokkal több tényező határozza meg.

Nincsen ideális vízszint

A szakember szerint tévhit, hogy létezik egyetlen ideális vízszint. Egy sekély tó természetes működéséhez hozzátartozik a vízszint folyamatos változása, így a 70 és 110 centiméter közötti ingadozás önmagában nem jelent problémát. Sokkal nagyobb gondot okozhat, ha mindenáron állandó vízszintet próbálnak fenntartani, mert ez hosszú távon károsíthatja a nádasokat, a parti élőhelyeket és a vízi növényzetet.

A főigazgató szerint a vízszint helyett inkább a Balaton vízmérlegére kellene figyelni. Az a döntő kérdés, hogy mennyi víz érkezik a tóba, és mennyi távozik párolgással vagy lefolyással. Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak azok az évek, amikor a tóból több víz tűnik el, mint amennyi utánpótlásként érkezik. A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében nő az aszályos időszakok száma, ami különösen érzékenyen érinti a sekély tavakat.

Balaton száradt mederrel 2025. 10. 07.
HUN-REN BLKI / Bánó Bálint

A nádasok nem csak szebbé teszik a tájat

A Balaton jövőjének egyik legfontosabb kérdése a part menti nádasok megőrzése. Vasas Gábor szerint téves az a gondolkodás, hogy egy beruházás miatt kivágott nád egyszerűen máshol pótolható. A nád csak ott képes megtelepedni, ahol a természetes körülmények megfelelőek, ezért az áttelepítés sok esetben nem jelent valódi ökológiai helyreállítást.

A nádasok szerepe messze túlmutat azon, hogy szebbé teszik a tájat. Élőhelyet biztosítanak számos fajnak, fontosak a halak szaporodása szempontjából, csökkentik a hullámzás erejét és természetes szűrőként javítják a víz minőségét. Éppen ezért a part menti beépítések nem csupán természetvédelmi kérdést jelentenek, hanem közvetlenül befolyásolják a Balaton ökológiai működését is.

A szakember szerint a társadalomnak is alkalmazkodnia kellene a tó természetes működéséhez. Ennek része lehetne annak elfogadása, hogy a Balaton vízszintje időről időre jelentősen változik. Ezt segíthetnék az úgynevezett lidószerű strandok is, amelyek kialakításuknál fogva jobban alkalmazkodnak a természetes vízszint-ingadozásokhoz.

Melegszik a Balaton vize

A Balaton vízminősége az elmúlt évtizedekben sokat javult, miután sikerült csökkenteni a szennyvizekből és a mezőgazdaságból származó tápanyagterhelést. A klímaváltozás azonban új veszélyeket hoz. A felmelegedő víz hatására az üledékből is felszabadulhatnak olyan tápanyagok, amelyek kedveznek az algák elszaporodásának. Ez azt jelenti, hogy még akkor is kialakulhat algavirágzás, ha a külső szennyezések mértéke csökken.

A melegedő víz ráadásul új algafajok megjelenésének is kedvez. Már a korábban tisztábbnak tartott keleti medencében is megfigyeltek algásodási jelenségeket, ami arra utal, hogy a Balaton ökológiai rendszere változóban van.

A naptej és az etetőanyag sem tesz jót

Vasas Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tó terhelését nemcsak a nagy beruházások növelik. A strandolók által használt naptejek, kozmetikumok, gyógyszermaradványok és a kertekből bemosódó vegyszerek is folyamatosan bekerülnek a vízbe.

Külön problémát jelent a horgászat során felhasznált etetőanyag mennyisége. A szakember becslése szerint évente mintegy 2000 tonna etetőanyag kerül a Balatonba, amelynek összetétele – különösen a foszforban gazdag állati eredetű összetevők – jelentősen növelheti a tó tápanyagterhelését. Szerinte érdemes lenne újragondolni azt a gyakorlatot is, hogy a kifogott halakat egyre gyakrabban visszaengedik a vízbe, hiszen ezzel a tápanyag is a tóban marad.

A szakember a kémiai szúnyogirtás visszaszorítását is fontosnak tartja. Úgy véli, a vegyszeres védekezés nemcsak a szúnyogokat pusztítja, hanem számos más élőlényre is káros hatással lehet, ezért hosszabb távon a biológiai módszerek alkalmazása jelenthet fenntartható megoldást.

A klímaváltozás az idegenhonos fajok megtelepedésének kockázatát is növeli. A melegedő vizek, a nem megfelelő haltelepítések, a termálvizes kifolyók és az akváriumi fajok szabadon engedése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy új, inváziós fajok jelenjenek meg a Balatonban.

Vasas Gábor szerint a Balaton jövője azon múlik, hogy sikerül-e rendszerszinten gondolkodni a tó működéséről. Ehhez hosszú távú kutatásokra, folyamatos monitoringra és olyan döntésekre van szükség, amelyek tudományos eredményekre épülnek, nem pedig kizárólag a pillanatnyi vízállásra.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.