"Felesleges pedagógiai kockázat" - megszólaltak a tankönyvesek is az új könyvekről

A Történelemtanárok Egylete és a szaktanárok után most a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) is kifejtette a véleményét az új tankönyvfelhozatalról.

  • Eduline

Bár Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára nemrég politikai alapú támadásnak nevezte a tankönyvekről eddig beérkezett kritikákat, a szakmai szervezetek és szakértők többsége kétségbeesetten nézni, miből kell jövőre tanítani.

Az államtitkár szerint "mindegyik új tankönyvvel tökéletesen megvalósítható a kompetenciafejlesztés és a tanulói tevékenykedtetésen alapuló aktív, felfedezéses tanulás".

Önmagában a legkorszerűbbnek tartott tankönyv (mint műfaj) sem tudja garantálni a kompetencia alapú fejlesztést. A kompetencia alapú tanulásnak a tankönyvnél lényegesen fontosabb pedagógiai feltétele a tankönyvhöz szervesen kapcsolódó munkafüzetek kompetenciafejlesztést szolgáló feladatrendszere - írja ezzel kapcsolatban a TANOSZ közleményében.

Hozzáteszik: az 5. évfolyamhoz, mind a 9. évfolyamhoz nem készültek el (nem kerültek a tankönyvjegyzékre) a történelem munkafüzetek. Hasonlóképpen hiányoznak az 5. évfolyamhoz az irodalom és nyelvtan munkafüzetek, valamint a 9. évfolyamhoz a földrajz munkafüzetek is.

Így szerintük az elkapkodott tankönyvfejlesztés is egy jele a NAT 2020 mindenáron való bevezetésének erőltetésére, ami

felesleges pedagógiai kockázat, más szóval pedagógiai felelőtlenségnek nevezhető.

Rétvári Bence szerint politikai alapú támadás érte az új könyveket, a szakértők máshogy látják

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az új történelemkönyveket ért kritikát A tanú című film híres jelenetével is szemléltette, ahol az „ítélet" már előbb készen volt, mint maga a „per".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.