Rétvári Bence szerint politikai alapú támadás érte az új könyveket, a szakértők máshogy látják

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az új történelemkönyveket ért kritikát A tanú című film híres jelenetével is szemléltette, ahol az „ítélet” már előbb készen volt, mint maga a „per”.

  • Eduline

Szerinte teljes mértékig figyelmen kívül hagyják az átdolgozott kötetek modernitását és valódi erényeit, így teljesen egyoldalúak – írta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Facebook-oldalán. Mindezt az új Nemzeti alaptantervnek megfelelően átdolgozott, állami kiadású történelemkönyvekről szóló kritikákra reagálva mondta.

Rétvári Bence úgy fogalmazott „mint az előre várható volt, az átdolgozott történelemtankönyveket nem sokkal megjelenésük után durva, politikai alapú, a szakmai érveket nélkülöző, szemlélet- és ízlésbeli (tehát nem szakmai és tényszerű) támadás érte több médium felületein”. Az államtitkár szerint a kritikák megalapozatlanságát jól jelzi, hogy a tankönyvekből még egyetlen tanár egyetlen órát sem tartott.

Szerinte „valójában a tankönyv (és a tanterv) alkotói igen bátor lépéseket tettek”, és azzal, hogy ki mertek hagyni hagyományosan megszokott témákat is, a kötetek 50-60 oldallal – 20-30 százalékkal – rövidebbek lettek.

Nem tanulnak az őskorról az általános iskolások szeptembertől

Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.

Minderre reagálva a korábban kritikát fogalmazó Történelemtanárok Egylete (TTE) is kiadott egy közleményt, melyben hangsúlyozták, hogy  állásfoglalásában kizárólag történész- és pedagógiai szakmai érveket fogalmazott meg.

A TTE véleményét összefoglalók gyakorló történelemtanárok és tankönyvszerzők, ezért - bár ezt furcsállja Rétvári Bence - az új tankönyvekről annak tanítási tapasztalata előtt is érdemi véleményt tudnak formálni - közölték.

A szakmai szempontok szerint érvelő történelemtanárok véleménye mindenképp megfontolásra érdemes, ezért a szakmai érvek ütköztetésére nyilvános vitára hívják ki a tankönyv készítőit. 

A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel

Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.