Jönnek az iskolaőrök, újabb hat egyetem kerül alapítványi fenntartóhoz - a hét hírei röviden

Iskolaőrökkel biztosítanák a tanárok védelmét, elkészült a technikumok ajánlott óraterve, augusztustól újabb hat egyetem kerül alapítványi fenntartóhoz, a szakképzésben június 2-ától lehet pótolni az elmaradt gyakorlatokat, több egyetemista sem kapott Diákhitel Pluszt - ezek voltak a hét legfontosabb hírei.

  • Eduline

Iskolaőrökkel biztosítanák a tanárok védelmét

A héten írtunk róla, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) javaslatott nyújtott be a köznevelési törvény módosítására, melynek célja a pedagógusbántalmazás megszűntetése. A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról számolt be, hogy mintegy 500 intézményben - ebből 140-150 szakiskolában - fognak iskolaőröket alkalmazni, ezzel biztosítva a tanárok védelmét és az iskola rendjét.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem ez nem lehet több tüneti kezelésnél. Erről itt olvashattok részletesebben. De Jocó bácsi - Balatoni József történelemtanár - is kifejtette véleményét az iskolaőrség bevezetésével kapcsolatban. Ezt itt nézhetitek meg.

Újabb hat egyetem sorsa dőlt el

Megszavazta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, miszerint újabb hat magyar egyetem kerülne alapítványi fenntartóhoz, a Corvinus-modellhez hasonlóan. A Magyar Közlönyben csütörtök este meg is jelentek az erről szóló törvények. Arról, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények fenntartói hogyan alakulnak augusztustól, itt olvashattok bővebben.

A szakképzésben is jelentős változások lesznek június 2-ától

Arról is beszámoltunk a héten, hogy az általános iskolákétól és gimnáziumokétól eltérő szabályozás lehetővé teszi a szakképzésben a tanév hátralévő részében az elmaradt gyakorlati képzések pótlását, illetve a nyári szakmai gyakorlatok előkészítését és megvalósítását. 

Elkészült a technikumok következő tanévre ajánlott minisztériumi óraterve

Ezeken a képzéseken nagy hangsúlyt kap a gyakorlat, de az ITM óraterve szerint a fő tárgyakból - azaz matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből - ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell majd elsajátítaniuk a diákoknak, és az ötödik év végén ugyanúgy érettségiznek majd belőlük, mint a hagyományos gimnáziumokban. A részleteket itt találjátok.

Sok egyetemista mégsem juthatott hozzá az új Diákhitel Pluszhoz

Korábban írtunk arról, hogy elkezdődött az új Diákhitel Plusz folyósítása, ami maximum félmillió forintos, szabad felhasználású, kamatmentes diákhitelt jelent a hallgatók számára. Csakhogy a héten kiderült, hogy több egyetemista is hoppon maradt, akik úgy igényelték az új, Diáhkitel Pluszt, hogy előtte már folyósították számukra a nyelvtanulási diákhitelt is. Erről itt olvashattok részletesebben.

Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást

Budapesten kellene teljesíteniük a gyakorlati vizsgákat a Semmelweis Egyetem külföldi orvostanhallgatóinak is, pedig a járvány miatt vissza sem tudnak utazni. Petíciót indítottak a hallgatók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.