A következő tanévre ajánlott minisztériumi óraterv szerint nem fog a műveltségi tárgyak rovására menni a gyakorlati képzés a szakoktatásban. A fő tárgyakból ugyanazt a tananyagtartalmat kell elsajátítani, mint gimnáziumban, de kevesebb lesz a testnevelésóra, nem lesz második nyelv és kötelező művészeti órák sem. Havi ösztöndíj minden tanulónak jár, de a sikeres vizsgázók háromszázezer forintos pályakezdési juttatást is kapnak.
Elkészítette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakképző intézmények heti óraterveit, ami alapján az iskolák összeállíthatják a jövő tanévi programjukat. Ősztől a szakképző intézmények nagyobb szakmai szabadságot kapnak, az őket fenntartó centrumok pedig az adott térség igényei alapján biztosítják a stabil gazdálkodási kereteket, és gondoskodnak a szükséges fejlesztésekről - közölte a Magyar Nemzettel a tárca.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az ősztől induló technikumi képzést közel 34 ezer diák választotta, ami sokkal nagyobb szám, mint az előző másfél évtizedben bármikor. Ezeken a képzéseken nagy hangsúlyt kap a gyakorlat, de az ITM óraterve szerint a fő tárgyakból - azaz matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből -ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell majd elsajátítaniuk a diákoknak, és az ötödik év végén ugyanúgy érettségiznek majd belőlük, mint a hagyományos gimnáziumokban.
A hatékonyabb tanulás érdekében a szakmai képzést és a közismereti órákat külön napokon szervezik meg a diákoknak, a terhelés pedig a tervek szerint egyenletesebbé válik az öt év alatt. Idegen nyelvből a 13. osztály végén, a többi érettségi tárgyból a 12. évfolyam végén is vizsgázhatnak a tanulók, így az érettségi bizonyítvány kézhezvétele előtt még javíthatnak is, ha szeretnének. A technikusi vizsgára az ötödik év végén kerül sor, és ekkor egyszerre két bizonyítványt vehetnek át a diákok.
Szeptembertől az óraszámok is változnak: magyarból valamivel kevesebb, matekból és történelemből viszont több órájuk lesz a diákoknak, mint most. Testnevelés már nem mindennap lesz, kötelező művészeti órákat (rajz, ének, mozgókép) nem írtak elő számukra. Mindemellett csak egy idegen nyelvet kell majd tanulniuk, de az azonos óraszámban, mint a gimnazistáknak. Természettudományból a 9. évfolyamon komplex óra lesz, a következő két évben pedig ezek közül külön-külön fogják tanulni azokat a tárgyakat, amelyek kapcsolódnak a választott ágazathoz.
Fontos változás lesz az is, hogy a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek majd ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Illetve szintén újdonság, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint közötti összeget kapnak kézhez. Ezekről a juttatásokról itt írtunk részletesebben.
Idén tovább nőtt a szakképzésbe jelentkező nyolcadikosok száma
A középfokú oktatásban továbbtanulók csaknem kétharmada a megújuló szakképzést választotta. Ez azt jelenti, hogy ősztől közel 34 ezer diák fogja az új technikumban kezdeni a tanulmányait, ahol az érettségi mellett szakmát is szerezhetnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
