A következő tanévre ajánlott minisztériumi óraterv szerint nem fog a műveltségi tárgyak rovására menni a gyakorlati képzés a szakoktatásban. A fő tárgyakból ugyanazt a tananyagtartalmat kell elsajátítani, mint gimnáziumban, de kevesebb lesz a testnevelésóra, nem lesz második nyelv és kötelező művészeti órák sem. Havi ösztöndíj minden tanulónak jár, de a sikeres vizsgázók háromszázezer forintos pályakezdési juttatást is kapnak.
Elkészítette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakképző intézmények heti óraterveit, ami alapján az iskolák összeállíthatják a jövő tanévi programjukat. Ősztől a szakképző intézmények nagyobb szakmai szabadságot kapnak, az őket fenntartó centrumok pedig az adott térség igényei alapján biztosítják a stabil gazdálkodási kereteket, és gondoskodnak a szükséges fejlesztésekről - közölte a Magyar Nemzettel a tárca.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az ősztől induló technikumi képzést közel 34 ezer diák választotta, ami sokkal nagyobb szám, mint az előző másfél évtizedben bármikor. Ezeken a képzéseken nagy hangsúlyt kap a gyakorlat, de az ITM óraterve szerint a fő tárgyakból - azaz matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből -ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell majd elsajátítaniuk a diákoknak, és az ötödik év végén ugyanúgy érettségiznek majd belőlük, mint a hagyományos gimnáziumokban.
A hatékonyabb tanulás érdekében a szakmai képzést és a közismereti órákat külön napokon szervezik meg a diákoknak, a terhelés pedig a tervek szerint egyenletesebbé válik az öt év alatt. Idegen nyelvből a 13. osztály végén, a többi érettségi tárgyból a 12. évfolyam végén is vizsgázhatnak a tanulók, így az érettségi bizonyítvány kézhezvétele előtt még javíthatnak is, ha szeretnének. A technikusi vizsgára az ötödik év végén kerül sor, és ekkor egyszerre két bizonyítványt vehetnek át a diákok.
Szeptembertől az óraszámok is változnak: magyarból valamivel kevesebb, matekból és történelemből viszont több órájuk lesz a diákoknak, mint most. Testnevelés már nem mindennap lesz, kötelező művészeti órákat (rajz, ének, mozgókép) nem írtak elő számukra. Mindemellett csak egy idegen nyelvet kell majd tanulniuk, de az azonos óraszámban, mint a gimnazistáknak. Természettudományból a 9. évfolyamon komplex óra lesz, a következő két évben pedig ezek közül külön-külön fogják tanulni azokat a tárgyakat, amelyek kapcsolódnak a választott ágazathoz.
Fontos változás lesz az is, hogy a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek majd ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Illetve szintén újdonság, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint közötti összeget kapnak kézhez. Ezekről a juttatásokról itt írtunk részletesebben.
Idén tovább nőtt a szakképzésbe jelentkező nyolcadikosok száma
A középfokú oktatásban továbbtanulók csaknem kétharmada a megújuló szakképzést választotta. Ez azt jelenti, hogy ősztől közel 34 ezer diák fogja az új technikumban kezdeni a tanulmányait, ahol az érettségi mellett szakmát is szerezhetnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
