Júniusban visszatérhetnek a diákok az iskolákba, hogyan vélekednek a döntésről a szakmai szervezetek? Itt vannak a már korábban is felmerült szempontok.
Tegnap kiderült, hogy június 2-től bár nem kötelezően, de engedélyezik az iskolákban zajló oktatást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a döntéssel kapcsolatban a Népszavának azt mondta: elfogadható megoldás, hogy a tanév utolsó két hetében az iskolába járás nem kötelező, hanem egy lehetőség lesz, ami azoknak a gyerekeknek jelenthet nagy segítséget, akik az elmúlt hetekben nem tudtak bekapcsolódni a digitális távoktatásba.
Ők ugyanis nem kevesen vannak. Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke kiemelte: éppen ezért a felzárkóztatásra a két hét nem lesz elég, annak a következő tanévben is folytatódnia kell majd.
Jó ötlet a kinyitás?
Korábban a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter is úgy nyilatkozott, érdemes megnyitni az iskola kapuit júniusban, bár ő az első négy évfolyamot emelte csak ki, amiért ez a korosztály még felügyeletet igényel. Ugyanakkor az Eduline-on indított korábbi szavazásunk eredménye szerint a többség úgy gondolta, nem lett volna értelme az iskolák megnyitásának. Mindössze 300-an voksoltak az iskolák újranyitása mellett.
Június 16-tól megtarthatóak az ottalvós táborok is
Most akkor mégis lehet ottalvós táborokat szervezni idén nyáron? A most megjelent kormányrendelet szerint igen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
