Közel százezer diák maradhat ki március óta az oktatásból

Kiderült, mekkora lehet azoknak a diákoknak a száma, akik digitális eszközök hiányában nem tudnak részt venni a távoktatásban.

  • Eduline

A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz – erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban, írta meg a Népszava.

Ez az öt százalék a Hajnal Gabriella által ismertetett számok alapján mintegy 37,5 ezer diákot jelenthet - vagyis ennyien biztosan vannak, akik kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból.

És a többiek

Az ismertett tanulói számban nincsenek benne az egyházi fenntartású iskolák és a szakképzés diákjai sem, pedig vélhetően ők is nagyon sokan lehetnek, akik eszközök hiányában kimaradnak az online távoktatásból – hívta fel a figyelmet Ercse Kriszta oktatáskutató. Becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani.

Erre alapozva 21 szakmai szervezet, alapítvány petíciót is indított a távoktatásból kieső tanulók támogatására. Az oktatásirányítástól egyebek mellett azt kérik, pontosan mérjék fel az érintett diákok körét, és kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását - írják.

Nesze neked heti öt tesióra - a magyar diákok több mint negyede túlsúlyos

Minden negyedik tanulót érint a túlsúly vagy az elhízás - derül ki a 2018/2019-es tanév országos egészségi állapotfelméréseiből. Itt vannak a friss adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.