Elmaradó érettségi, beinduló digitális oktatás után felmerülő komoly kérdések - ezek a nap hírei

Angliában megszületett a döntés: idén nem lesz érettségi. Mindeközben itthon megszólalt a Klebelsberg Központ elnöke, szerinte az első digitális munkarendben lezajlott iskolai héten mindenki gyorsan alkalmazkodott. Összeszedtük a mai nap legfontosabb oktatási híreit.

  • Eduline

Elmaradt az érettségi

Angliában múlt héten már bejelentették, a vizsgák elmaradnak, azonban az értékelések menetére akkor még nem volt megoldás. A brit oktatási kormányzat most meghozta ezt a döntését is: az elmaradt érettségik (GCSE-vizsgák), általános iskolai vizsgák helyett más értékelési módszert vezetnek be. A diákok a tanáraik becsült osztályzata alapján kapnak majd év végi jegyeket - így értékelik idén a diákok munkáját, teljesítményét.

Itthon minden rendben. Vagy nem?

A Klebelsberg Központ elnöke szerint az első digitális munkarendben lezajlott iskolai héten gyorsan alkalmazkodtak az intézmények a helyzethez, egyetlen olyan iskoláról sem tudnak, ahol alig-alig vagy egyáltalán nem sikerült az átállás; és megfelelő mennyiségű digitális eszköz áll rendelkezésre.

A rendelkezésre álló digitális eszközökről a KK elnöke azt mondta, szükség szerint minden pedagógusnak tudnak eszközöket biztosítani, mivel a tankerületi fenntartású iskolákban összesen több mint 294 ezer laptop, PC, tablet, PDA és okostelefon van, továbbá 46 ezer pedagógus rendelkezik saját használatú laptoppal is.

Ezzel kapcsolatban L. Ritók Nóra elmondta az Eduline-nak, szerinte most az a legfontosabb, hogy a tanárok és a gyerekek között a lehető legszemélyesebb kapcsolat jöjjön létre. A gyakorló feladatokra csak így lehet rávenni azokat a tanulókat, akik most nehézségekbe ütköztek, mert hátrányosabb helyzetűek. Véleménye szerinte a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik közül sokan nem tudják használni a KRÉTA rendszert. Egyelőre úgy tűnik, hogy most a facebook a legalkalmasabb eszköz a kapcsolattartásra, mert mobiltelefon talán minden családban van. Ez pedig komoly gondokat jelenthet hosszútávon. A teljes beszélgetést itt olvashatjátok el.

Tanárok, diákok és szülők

Az új távoktatási forma nemcsak a pedagógusok számára kihívás, hanem a diákoknak és szülőknek is, akikre a járvány miatt még több nyomás is nehezedik. De mi lehet a megoldás? Hogyan lehet kezelni a kialakult helyzete? Itt olvashatjátok el a lehetséges válaszokat.

Közben a diákok is nyilatkoznak. "Nem túlzok szerintem, ha azt mondom, hogy ez a digitális oktatás borzalmas" - írta egy olvasónk a jelenlegi helyzetről. Egy másik diák pedig azt írta, a helyzet nem egyszerű, neki ugyanis két fiatalabb testvére van - az egyik hetedikes, a másik elsős, az utóbbit pedig képtelenség rávenni a tanulásra. Azt is hozzáteszi, az anyukájuk egyedül neveli őket, akinek munkába kell járnia.

Ha nektek is van hasonló vagy éppen ellenkező tapasztalatotok az új rendszerről, írjátok meg nekünk az [email protected] címre vagy Facebookon.

Mi lesz az osztályozóvizsgákkal a veszélyhelyzetben?

Előrehozott érettségiztek az idei tanévben, ezért osztályozóvizsgát kellene tennetek? Mindez hogyan fog megvalósulni a mostani rendkívüli helyzetben? Itt olvashatjátok az Oktatási Hivatal válaszát.

Taps a tanároknak!

Európa szerte tapssal köszönik meg az emberek az egészségügy munkáját. A taps megilleti a tanárokat is. Mi is csatlakozunk!

A mai nap további híreit itt nézhetitek meg.

Egy suli kisfilmet csinált a saját tanárai digitális átállásáról

Mindenki máshogy kezdett bele. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) most videóban mutatta be a tapasztalatait.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.