Az új távoktatási forma nemcsak a pedagógusok számára kihívás, hanem a diákoknak és szülőknek is, akikre a járvány miatt még több nyomás is nehezedik. De mi lehet a megoldás? Hogyan lehet kezelni a kialakult helyzete?
„Amit eddig a diákok tanítás alatt értettek, az nagyjából az volt, hogy az iskolában elmondták nekik az anyagot, esetleg gyakoroltak ott kicsit, ők pedig otthon vagy a napköziben készültek másnapra. A tanulás korszerű, 21. századi definíciója viszont sokkal közelebb áll ahhoz, amit most végeznek” – magyarázza a hvg.hu-nak Steklács János nyelvész, olvasáskutató. Szerinte most azonban különböző forrásokat kell feldolgozniuk a diákoknak egy adott témát. Több szempontból kell megismerniük, anyagot gyűjteniük, rendszerezniük.
A tanárok pedig elképesztő mennyiségben gyártanak különböző anyagokat és a legváltozatosabb oktatási módszereket próbálják ki. A most szerzett tapasztalatokat és a most készült anyagokat, akkor is fel tudják majd használni, ha visszaáll az élet és az iskola az eredeti rendbe” – mondja az egyetemi tanár.
De mit követel ez a szülőktől?
Az oktató szerint először is nagyon fontos tudatosítani a diákokban, hogy most is tanulnak, az otthoni tanulás ugyanúgy a hasznukra válik majd, mint az iskolai. „Ha most ők ezzel az új rendszerrel lehetőséget kapnak arra, hogy az idejüket máshogy osszák be, sokkal jobban tudnak a saját jellemzőiknek, képességeiknek megfelelően tanulni” - véli.
Szülőként persze érdemes egy napi keretet kialakítanunk, és az is fontos, hogy most még gyakrabban, alaposabban meg kell beszélni a gyerekekkel, mit és hogy tanulnak. Azt semmiképp nem ajánlja azonban a szakértő, hogy a gyerek helyett csinálja meg a szülő a feladatokat, sőt azt se, hogy elmondja neki, mi a megoldás. De segíthet úgy irányítani a gyerek gondolkodását, hogy ő maga jöjjön rá.
Peer Krisztina pszichológus is megszólat a lapnak, szerint nem lesz könnyű a ráhangolódás az otthontanulásra, ugyanis mindenki eleve erős pszichés terhelés alatt van mostanában. Csomó olyan dolgot kell működtetni, amire más helyzetben nem kellene ennyire figyelni. A szakértő szerint is fontos, hogy mindenki kialakítson a családon belüli hatékony kommunikációt. Megerősíti, érdemes kidolgozni egy jó napirendet, közösen megbeszélt szabályrendszert.
Koronavírus az oktatásban: itt vannak az első hét legfontosabb döntései
Nehéz héten vagyunk túl, sok mindenről született már döntés a koronavírus-helyzet miatt, természetesen a megválaszolatlan kérések száma sem lett kevesebb. Összeszedtük, miben döntött már az oktatási kormányzat.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
