Mi lesz azokkal, akik lemaradnak a távoktatásban?

Múlt héten kezdődött meg a digitális oktatás az iskolákban. Azóta több visszajelzés érkezett: vannak, akik pozitívan élik meg, de vannak, akiknél lehetetlen helyzetet teremtett az átállás.

  • Treszkony Virág

Ma írtunk arról, hogy a Klebelsberg Központ elnöke szerint az első digitális munkarendben lezajlott iskolai héten gyorsan alkalmazkodtak az intézmények a helyzethez, egyetlen olyan iskoláról sem tudnak, ahol alig-alig vagy egyáltalán nem sikerült az átállás; és megfelelő mennyiségű digitális eszköz áll rendelkezésre.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjének tegnapi blogposztjából az derül ki, hogy egyáltalán nem jó a helyzet, vannak iskolák, ahol súlyos gondok adódtak az átállásban.

A szakember elmondta az Eduline-nak, szerinte most az a legfontosabb, hogy a tanárok és a gyerekek között a lehető legszemélyesebb kapcsolat jöjjön létre. A gyakorló feladatokra csak így lehet rávenni azokat a tanulókat, akik most nehézségekbe ütköztek, mert hátrányosabb helyzetűek.

Véleménye szerinte a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik közül sokan nem tudják használni a KRÉTA rendszert. Egyelőre úgy tűnik, hogy most a facebook a legalkalmasabb eszköz a kapcsolattartásra, mert mobiltelefon talán minden családban van. A szakember úgy véli, hogy egy kis idő után ki fog alakulni egy olyan halmaz a diákok között, akiket nem sikerült „megmozdítani”, ezáltal nem lesz folyamatos a tanulói jogviszony.

Elképzelhető, hogy hatósági eszközökre is szükség lesz, hogy rávegyük azokat a tanulásra, akik nem mozdulnak, mert a tanulói jogviszony veszélyben van.

Ahogy korábban írta az alapítvány vezetője, próbálnak informálódni, ki, hol maradt le, hogyan tudnak segíteni a kapcsolattartásban. Nem mindenhol áll rendelkezésre laptop és egyéb eszközök, és ha van is, sok helyen a szülő sem tud segíteni letölteni az ehhez megfelelő programot, mert erre nincs tudása.

Van, ahol nem készül napirend, és inkább szünidőnek fogják fel a helyzetet, semmint távoktatásnak.

A szakértő szerint azt, hogy ki, hogy viszonyul a helyzethez, nagyban meghatározza az, ki, hogy viszonyul magához az iskolához, az oktatáshoz. És ezzel nem állunk túl jól túl jól – írja. "Nagyon nehéz lesz. Iszonyúan látszik most az a társadalmi szakadék, ami családok között van."

Megoldás egyelőre nincs, de mindenkinek csinálni kell, agyalni rajta, hogyan lehet motivációt kialakítani ott, ahol ez közvetlen érintkezésben is nehezen ment – olvasható a blogon. A szakértő szerint most az a tanulság, hogy mennyire fontos az értő olvasás, a figyelemkoncentráció, a memóriafejlesztés. A tanulás tanítása.

Azt hiszem, ebben nagy lemaradásaink vannak, különösen a leszakadó társadalmi csoportok gyerekeinél.

Egy suli kisfilmet csinált a saját tanárai digitális átállásáról

Mindenki máshogy kezdett bele. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) most videóban mutatta be a tapasztalatait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.