Mi lesz azokkal, akik lemaradnak a távoktatásban?

Múlt héten kezdődött meg a digitális oktatás az iskolákban. Azóta több visszajelzés érkezett: vannak, akik pozitívan élik meg, de vannak, akiknél lehetetlen helyzetet teremtett az átállás.

  • Treszkony Virág

Ma írtunk arról, hogy a Klebelsberg Központ elnöke szerint az első digitális munkarendben lezajlott iskolai héten gyorsan alkalmazkodtak az intézmények a helyzethez, egyetlen olyan iskoláról sem tudnak, ahol alig-alig vagy egyáltalán nem sikerült az átállás; és megfelelő mennyiségű digitális eszköz áll rendelkezésre.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjének tegnapi blogposztjából az derül ki, hogy egyáltalán nem jó a helyzet, vannak iskolák, ahol súlyos gondok adódtak az átállásban.

A szakember elmondta az Eduline-nak, szerinte most az a legfontosabb, hogy a tanárok és a gyerekek között a lehető legszemélyesebb kapcsolat jöjjön létre. A gyakorló feladatokra csak így lehet rávenni azokat a tanulókat, akik most nehézségekbe ütköztek, mert hátrányosabb helyzetűek.

Véleménye szerinte a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik közül sokan nem tudják használni a KRÉTA rendszert. Egyelőre úgy tűnik, hogy most a facebook a legalkalmasabb eszköz a kapcsolattartásra, mert mobiltelefon talán minden családban van. A szakember úgy véli, hogy egy kis idő után ki fog alakulni egy olyan halmaz a diákok között, akiket nem sikerült „megmozdítani”, ezáltal nem lesz folyamatos a tanulói jogviszony.

Elképzelhető, hogy hatósági eszközökre is szükség lesz, hogy rávegyük azokat a tanulásra, akik nem mozdulnak, mert a tanulói jogviszony veszélyben van.

Ahogy korábban írta az alapítvány vezetője, próbálnak informálódni, ki, hol maradt le, hogyan tudnak segíteni a kapcsolattartásban. Nem mindenhol áll rendelkezésre laptop és egyéb eszközök, és ha van is, sok helyen a szülő sem tud segíteni letölteni az ehhez megfelelő programot, mert erre nincs tudása.

Van, ahol nem készül napirend, és inkább szünidőnek fogják fel a helyzetet, semmint távoktatásnak.

A szakértő szerint azt, hogy ki, hogy viszonyul a helyzethez, nagyban meghatározza az, ki, hogy viszonyul magához az iskolához, az oktatáshoz. És ezzel nem állunk túl jól túl jól – írja. "Nagyon nehéz lesz. Iszonyúan látszik most az a társadalmi szakadék, ami családok között van."

Megoldás egyelőre nincs, de mindenkinek csinálni kell, agyalni rajta, hogyan lehet motivációt kialakítani ott, ahol ez közvetlen érintkezésben is nehezen ment – olvasható a blogon. A szakértő szerint most az a tanulság, hogy mennyire fontos az értő olvasás, a figyelemkoncentráció, a memóriafejlesztés. A tanulás tanítása.

Azt hiszem, ebben nagy lemaradásaink vannak, különösen a leszakadó társadalmi csoportok gyerekeinél.

Egy suli kisfilmet csinált a saját tanárai digitális átállásáról

Mindenki máshogy kezdett bele. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) most videóban mutatta be a tapasztalatait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.