Egy suli kisfilmet csinált a saját tanárai digitális átállásáról
Mindenki máshogy kezdett bele. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) most videóban mutatta be a tapasztalatait.
Eduline
„Bár az iskolában ötödik éve digitális tanítás zajlik, a távoktatás nehézségeivel tanároknak és diákoknak egyaránt szembe kell néznie” – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) videóban mutatta be, ők hogyan alkalmazkodnak a távoktatás feltételeihez.
Bár az AKG tanárai hozzá vannak szokva a digitális tanításhoz, a távoktatás megoldásához, szükséges programok megismeréséhez nekik is szükségük volt némi segítségre - mesélik. Nádori Gergely, az iskola egyik tanára, úgy véli, az új helyzethez a diákok alkalmazkodnak a legkönnyebben, ugyanis azt a készséget várják el tőlük a tanárok, amit más felületeken már rég alkalmaznak.
Szerintük hosszútávon ebben a felállásban a legnagyobb kihívás a nyelvoktatást és a számonkérés lesz, illetve Kepecs Judit tanárnő tette fel a kérdést: vajon meg tudunk-e újulni, nem lesz-e nagyon monoton ez a tanítási forma. A nehézségek ellenére az AKG tanárai nagyon pozitívan álltak a váltáshoz, és úgy látják, a diákok is együttműködnek az ismeretlen helyzet ellenére is.
Persze sajon ennek is van másik oldala, nem minden suliban ment gördülékenyen az átállás:
Újabb olvasói levél érkezett hozzánk, melyben az új digitális oktatás negatív oldaláról ír egy diák.
Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
