Egy suli kisfilmet csinált a saját tanárai digitális átállásáról

Mindenki máshogy kezdett bele. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) most videóban mutatta be a tapasztalatait.

  • Eduline

„Bár az iskolában ötödik éve digitális tanítás zajlik, a távoktatás nehézségeivel tanároknak és diákoknak egyaránt szembe kell néznie” – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) videóban mutatta be, ők hogyan alkalmazkodnak a távoktatás feltételeihez.

Bár az AKG tanárai hozzá vannak szokva a digitális tanításhoz, a távoktatás megoldásához, szükséges programok megismeréséhez nekik is szükségük volt némi segítségre - mesélik. Nádori Gergely, az iskola egyik tanára, úgy véli, az új helyzethez a diákok alkalmazkodnak a legkönnyebben, ugyanis azt a készséget várják el tőlük a tanárok, amit más felületeken már rég alkalmaznak.

Szerintük hosszútávon ebben a felállásban a legnagyobb kihívás a nyelvoktatást és a számonkérés lesz, illetve Kepecs Judit tanárnő tette fel a kérdést: vajon meg tudunk-e újulni, nem lesz-e nagyon monoton ez a tanítási forma. A nehézségek ellenére az AKG tanárai nagyon pozitívan álltak a váltáshoz, és úgy látják, a diákok is együttműködnek az ismeretlen helyzet ellenére is.

Persze sajon ennek is van másik oldala, nem minden suliban ment gördülékenyen az átállás:

"Nem túlzok szerintem, ha azt mondom, hogy ez a digitális oktatás borzalmas"

Újabb olvasói levél érkezett hozzánk, melyben az új digitális oktatás negatív oldaláról ír egy diák.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.