Trencsényi László: „az iskolák bezárása növelheti a társadalmi feszültségeket”

Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke az Esti gyorsban arról beszélt, hogyan hatna az iskolák bezárása a gyerekekre, a szülőkre és a tanárokra.

  • Eduline

Ahogy azt korábban már megírtuk, a magyarországi egyetemeket már bezárták a koronavírus terjedésének megfékezése miatt, így csak távoktatás lesz a hallgatóknak. A kormány szerint, amíg nincs beteg gyerek, addig nincs szükség a többi iskola bezárására.

A szerda éjjel megjelent rendeletben pedig a kormány azt is megtiltotta, hogy az iskolák igazgatói rendkívüli szünetet rendeljenek el. Ezzel a döntéssel sokan nem értenek egyet, ezért petíciót indítottak annak érdekében, hogy függesszék fel a bölcsődék, óvodák működését, valamint az iskolai oktatást.

A témával kapcsolatban Trencsényi László egyetemi tanárt, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökét kérdezték az Esti gyorsban, aki elmondta, hogy szerinte az iskola kérdése ütközőpontja a társadalmi békének, mert akármelyik megoldás születik, mindegyik nagyon komoly érdekcsoportok, társadalmi rétegek sérelmével járhat.

Mivel egymillió gyerek van a közoktatásban, így az iskolabezárás legalább egymillió felnőttet érintene, akinek a munkája nehézzé vagy megoldhatatlanná válna a gyerekfelügyelet mellett. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok olyan gyerek van, akinek az egészségét jobban megvédi az iskola, mint az otthonmaradás. Rengeteg háztartásban nincs szappan, törölköző és fűtés sem, az étkeztetésről nem is beszélve. Trencsényi szerint a közintézmények erre a helyzetre tulajdonképpen felkészületlenek. Attól tart, hogy hoznak egy olyan jogszabályt, ami nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, így tovább éleződik a feszültség a szülők és tanárok körében.

A szakértő arra is kitért, hogy az iskolákban dolgozók fele közalkalmazott, fele pedig munkavállaló, így a szabadságra küldésük is más szabályok szerint zajlik. Azt is jelezte, hogy ezt a bonyodalmat az iskolák állami tulajdona okozza, ugyanis, ha az önkormányzatokhoz tartoznának, akkor minden önkormányzat a saját viszonyának megfelelően tudná kezelni a helyzetet.

Trencsényi végül arról is beszélt, hogy a tanároknak most kellene írniuk a helyi tanterveket a Nemzeti alaptanterv alapján, de nem tudja, erre hol és hogyan lenne lehetőség, ha bezárnak az iskolákat. Márpedig Hajnal Gabriella szerint a tiltakozások ellenére a NAT már nem fog változni, ezért a tanároknak muszáj a helyi tanterveken dolgozniuk. „Tehát a rugalmatlan állam magára húzhat egy olyan társadalmi feszültséget, amelybe akár még bele is bukhat” – mondta.

A PDSZ szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.