Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke az Esti gyorsban arról beszélt, hogyan hatna az iskolák bezárása a gyerekekre, a szülőkre és a tanárokra.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a magyarországi egyetemeket már bezárták a koronavírus terjedésének megfékezése miatt, így csak távoktatás lesz a hallgatóknak. A kormány szerint, amíg nincs beteg gyerek, addig nincs szükség a többi iskola bezárására.
A szerda éjjel megjelent rendeletben pedig a kormány azt is megtiltotta, hogy az iskolák igazgatói rendkívüli szünetet rendeljenek el. Ezzel a döntéssel sokan nem értenek egyet, ezért petíciót indítottak annak érdekében, hogy függesszék fel a bölcsődék, óvodák működését, valamint az iskolai oktatást.
A témával kapcsolatban Trencsényi László egyetemi tanárt, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökét kérdezték az Esti gyorsban, aki elmondta, hogy szerinte az iskola kérdése ütközőpontja a társadalmi békének, mert akármelyik megoldás születik, mindegyik nagyon komoly érdekcsoportok, társadalmi rétegek sérelmével járhat.
Mivel egymillió gyerek van a közoktatásban, így az iskolabezárás legalább egymillió felnőttet érintene, akinek a munkája nehézzé vagy megoldhatatlanná válna a gyerekfelügyelet mellett. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok olyan gyerek van, akinek az egészségét jobban megvédi az iskola, mint az otthonmaradás. Rengeteg háztartásban nincs szappan, törölköző és fűtés sem, az étkeztetésről nem is beszélve. Trencsényi szerint a közintézmények erre a helyzetre tulajdonképpen felkészületlenek. Attól tart, hogy hoznak egy olyan jogszabályt, ami nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, így tovább éleződik a feszültség a szülők és tanárok körében.
A szakértő arra is kitért, hogy az iskolákban dolgozók fele közalkalmazott, fele pedig munkavállaló, így a szabadságra küldésük is más szabályok szerint zajlik. Azt is jelezte, hogy ezt a bonyodalmat az iskolák állami tulajdona okozza, ugyanis, ha az önkormányzatokhoz tartoznának, akkor minden önkormányzat a saját viszonyának megfelelően tudná kezelni a helyzetet.
Trencsényi végül arról is beszélt, hogy a tanároknak most kellene írniuk a helyi tanterveket a Nemzeti alaptanterv alapján, de nem tudja, erre hol és hogyan lenne lehetőség, ha bezárnak az iskolákat. Márpedig Hajnal Gabriella szerint a tiltakozások ellenére a NAT már nem fog változni, ezért a tanároknak muszáj a helyi tanterveken dolgozniuk. „Tehát a rugalmatlan állam magára húzhat egy olyan társadalmi feszültséget, amelybe akár még bele is bukhat” – mondta.
A PDSZ szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
