Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.
Így változna a szakképzés a következő tanévtől
Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha megszavazzák a tervezetet, júliustól a szakoktatók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, béremelésükre pedig 35 milliárd forintot szánnának. Átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a diákok két évig garantált ösztöndíjat kapnak és szakképzési munkaszerződéssel dolgozhatnának.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a fizetések növeléséhez nincs szükség arra, hogy a szakmai tárgyakat oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat, az előkészítésbe pedig közleményük szerint nem voltak bevonva.
Mégsem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felvételin?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt különböző szervezetek, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőivel, képviselőivel. A HÖOK kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2020-tól bevezetendő kötelező középfokú nyelvvizsga ügyében. Palkovics azt mondta: a kormány kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Részletek itt.
A nyelvvizsga-követelményt az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartja. Aáry-Tamás Lajos azt mondta: már több módosítási javaslat készült, de a döntés még várat magára.
Zárva lehetnek az iskolák januárban a tanárok sztrájkja miatt
Ha november 22-ig nem teljesülnek a követeléseik - többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálása -, januárban országos tanársztrájkot szervezhet a Pedagógusok Szakszervezete, sok helyen a gyerekekre se felügyelnének. Részletek itt.
Új felsőoktatási bértáblákat dolgozott ki az FDSZ
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az egyetemi tanárok, a fiatal oktatók és az oktatást segítők fizetését is emelné. A tervezetről konzultációt kezdeményeznek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A részleteket itt találjátok.
A következő tanévtől az egyetemisták kompetenciáit is mérnék
2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet. A cél a lemorzsolódás csökkentése és a képzések fejlesztési irányainak kijelölése lenne. A részleteket itt olvashatjátok.
Aláírásgyűjtés a tankötelezettség 18 évre való visszaállításáért
Roma szervezetek kezdtek aláírásgyűjtésbe, céljuk, hogy újra 18 év legyen a tankötelezettségi korhatár. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista elmondta: minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatás rendszeréből, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból. A részleteket itt találjátok.
November 7-én kezdődnek a szóbeli vizsgák az őszi érettségin
Az írásbeli vizsgák feladatsorait és megoldásait itt találjátok, azt pedig, hogy milyen feladatokra számíthattok a szóbelin és hogyan pontozzák a feleletet, itt nézhetitek meg.
Változás a keresztféléves felvételi tájékoztatóban
A nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás alapképzési szakok 2020. februártól 8 féléves formában indíthatók. A részleteket itt találjátok, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak
Már csak néhány hét van hátra a vizsgákig: a nagyobb budapesti egyetemek dátumait itt nézhetitek meg, itt pedig négy olyan ingyenes appot találtok, amely segít legyűrni a stresszt és a fáradtságot.
Friss kutatás: mi alapján választanak pályát a hetedikes diákok?
A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb. A kutatás eredményeiről itt olvashattok részletesen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).