Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.
Így változna a szakképzés a következő tanévtől
Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha megszavazzák a tervezetet, júliustól a szakoktatók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, béremelésükre pedig 35 milliárd forintot szánnának. Átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a diákok két évig garantált ösztöndíjat kapnak és szakképzési munkaszerződéssel dolgozhatnának.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a fizetések növeléséhez nincs szükség arra, hogy a szakmai tárgyakat oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat, az előkészítésbe pedig közleményük szerint nem voltak bevonva.
Mégsem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felvételin?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt különböző szervezetek, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőivel, képviselőivel. A HÖOK kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2020-tól bevezetendő kötelező középfokú nyelvvizsga ügyében. Palkovics azt mondta: a kormány kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Részletek itt.
A nyelvvizsga-követelményt az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartja. Aáry-Tamás Lajos azt mondta: már több módosítási javaslat készült, de a döntés még várat magára.
Zárva lehetnek az iskolák januárban a tanárok sztrájkja miatt
Ha november 22-ig nem teljesülnek a követeléseik - többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálása -, januárban országos tanársztrájkot szervezhet a Pedagógusok Szakszervezete, sok helyen a gyerekekre se felügyelnének. Részletek itt.
Új felsőoktatási bértáblákat dolgozott ki az FDSZ
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az egyetemi tanárok, a fiatal oktatók és az oktatást segítők fizetését is emelné. A tervezetről konzultációt kezdeményeznek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A részleteket itt találjátok.
A következő tanévtől az egyetemisták kompetenciáit is mérnék
2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet. A cél a lemorzsolódás csökkentése és a képzések fejlesztési irányainak kijelölése lenne. A részleteket itt olvashatjátok.
Aláírásgyűjtés a tankötelezettség 18 évre való visszaállításáért
Roma szervezetek kezdtek aláírásgyűjtésbe, céljuk, hogy újra 18 év legyen a tankötelezettségi korhatár. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista elmondta: minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatás rendszeréből, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból. A részleteket itt találjátok.
November 7-én kezdődnek a szóbeli vizsgák az őszi érettségin
Az írásbeli vizsgák feladatsorait és megoldásait itt találjátok, azt pedig, hogy milyen feladatokra számíthattok a szóbelin és hogyan pontozzák a feleletet, itt nézhetitek meg.
Változás a keresztféléves felvételi tájékoztatóban
A nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás alapképzési szakok 2020. februártól 8 féléves formában indíthatók. A részleteket itt találjátok, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak
Már csak néhány hét van hátra a vizsgákig: a nagyobb budapesti egyetemek dátumait itt nézhetitek meg, itt pedig négy olyan ingyenes appot találtok, amely segít legyűrni a stresszt és a fáradtságot.
Friss kutatás: mi alapján választanak pályát a hetedikes diákok?
A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb. A kutatás eredményeiről itt olvashattok részletesen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
