Már az Országgyűlés előtt a szakképzési törvény tervezete, tovább tárgyalnak a kötelező nyelvvizsgáról: a hét hírei röviden

Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.

  • Eduline

Így változna a szakképzés a következő tanévtől

Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha megszavazzák a tervezetet, júliustól a szakoktatók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, béremelésükre pedig 35 milliárd forintot szánnának. Átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a diákok két évig garantált ösztöndíjat kapnak és szakképzési munkaszerződéssel dolgozhatnának.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a fizetések növeléséhez nincs szükség arra, hogy a szakmai tárgyakat oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat, az előkészítésbe pedig közleményük szerint nem voltak bevonva.

Mégsem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felvételin?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt különböző szervezetek, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőivel, képviselőivel. A HÖOK kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2020-tól bevezetendő kötelező középfokú nyelvvizsga ügyében. Palkovics azt mondta: a kormány kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Részletek itt.

A nyelvvizsga-követelményt az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartja. Aáry-Tamás Lajos azt mondta: már több módosítási javaslat készült, de a döntés még várat magára.

Zárva lehetnek az iskolák januárban a tanárok sztrájkja miatt

Ha november 22-ig nem teljesülnek a követeléseik - többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálása -, januárban országos tanársztrájkot szervezhet a Pedagógusok Szakszervezete, sok helyen a gyerekekre se felügyelnének. Részletek itt.

Új felsőoktatási bértáblákat dolgozott ki az FDSZ

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az egyetemi tanárok, a fiatal oktatók és az oktatást segítők fizetését is emelné. A tervezetről konzultációt kezdeményeznek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A részleteket itt találjátok.

A következő tanévtől az egyetemisták kompetenciáit is mérnék

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet. A cél a lemorzsolódás csökkentése és a képzések fejlesztési irányainak kijelölése lenne. A részleteket itt olvashatjátok.

Aláírásgyűjtés a tankötelezettség 18 évre való visszaállításáért

Roma szervezetek kezdtek aláírásgyűjtésbe, céljuk, hogy újra 18 év legyen a tankötelezettségi korhatár. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista elmondta: minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatás rendszeréből, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból. A részleteket itt találjátok.

November 7-én kezdődnek a szóbeli vizsgák az őszi érettségin

Az írásbeli vizsgák feladatsorait és megoldásait itt találjátok, azt pedig, hogy milyen feladatokra számíthattok a szóbelin és hogyan pontozzák a feleletet, itt nézhetitek meg.

Változás a keresztféléves felvételi tájékoztatóban

A nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás alapképzési szakok 2020. februártól 8 féléves formában indíthatók. A részleteket itt találjátok, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak

Már csak néhány hét van hátra a vizsgákig: a nagyobb budapesti egyetemek dátumait itt nézhetitek meg, itt pedig négy olyan ingyenes appot találtok, amely segít legyűrni a stresszt és a fáradtságot.

Friss kutatás: mi alapján választanak pályát a hetedikes diákok?

A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb. A kutatás eredményeiről itt olvashattok részletesen.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.