szerző:
MTI
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola, az itt tanító több mint 32 ezer pedagógus bére átlagosan 30 százalékkal emelkedik, amelyhez a költségvetés éves szinten 35 milliárd forintot biztosít - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Ahogy beszámoltunk róla, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Palkovics László a sajtótájékoztatón elmondta: az osztrák mintára kidolgozott javaslat értelmében a tanulók a technikum és a szakképző iskola közül választhatnak, előbbinél 5 éves, utóbbinál 3 éves képzésben vehetnek részt. A technikum a szakmához szükséges tudás mellett az érettségire is felkészíti a fiatalokat, így az ötödik év végén az itt tanulók a technikusi okleveleiket és az érettségi bizonyítványaikat együtt vehetik át - tette hozzá a miniszter.

Palkovics László kiemelte, a következő tanévtől a szakképző intézményekben oktató tanárok már nem a köznevelési törvény, hanem a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak majd. A tanárok szabadsága azonban változatlan marad, továbbra is jogosultak lesznek a pedagógus igazolványra is. A jó szakemberek megtartása érdekében a pedagógusok - a szakmai és a közismereti tárgyat oktatók egyaránt - átlagosan 30 százalékos béremelésben részesülnek 2020. július 1-től, erre a célra a kormány 35 milliárd forintot különített el. 

A tanárok mellett a diákok helyzete is megváltozik - mondta a miniszter. A következő tanévtől minden szakképző intézményben - technikumban vagy szakképző iskolákban - tanuló diák az első két évben az állam által garantált ösztöndíjban részesül. Miután a diákok a duális képzés részeként a gyakorlati képzés teljesítése érdekében szerződést kötnek egy-egy vállalattal vagy vállalkozással, már ezektől a cégektől kapják az ösztöndíjat.

Változás, hogy a jövőben ezekkel a gyakorlati képzést biztosító cégekkel a diákok már nem tanulószerződést, hanem szakképzési munkaszerződést szerződést kötnek. Erre a váltásra azért volt szükség Palkovics László szerint, "mert szeretnék, ha a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni".    

A miniszter kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a fiatalok érdeklődése a szakképzés iránt az ösztöndíjrendszernek, a magasabb szintű képzésnek, az új struktúrának és a technikumnak köszönhetően növekedni fog.    

Az ITM a helyszínen kiadott közleményében ismertette: a szakképző iskola és a technikum is az ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák váltani szeretne a két iskolatípus között, az alapok megszerzése után ezt szabadon megteheti. A szakképzési törvénytervezet célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére - olvasható az ITM közleményében.

Nyílt levelet írt a minisztériumnak a PSZ - szakmai egyeztetést követelnek a szakoktatók státuszáról

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felszólítja a minisztériumot, hogy még a kormány döntése előtt bocsássa társadalmi vitára a szakképzésben foglalkoztatottakról szóló törvénytervezetet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.