80 éves a magyarországi polgári iskolai tanárképzés

A Szegedi Tudományegyetem november 12-től egy héten át tartó művészeti kaleidoszkóppal és diákköri konferenciával ünnepli a pedagógusképzés Szegedre helyezésének 80. évfordulóját. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar sokszínű és érdekes előadásai többek között olyan témákat járnak körül, mint az előítéletek és sztereotípiák szerepének alakulása a reklámokban, a sakk hatása a matematikai képességek fejlődésére vagy az elektronikus média hatása a mai magyar családszerkezet alakulására.

  • Edupress
Edupress
Az ország legrégebbi pedagógusképzője, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar idén ünnepli a szegedi pedagógusképzés alapításának 80. évét.A polgári leány- és fiúiskolák számára 1873-tól képeztek tanárokat Budapesten az akkori tanítónő- és tanítóképző intézetekben. 1928-ban került Szegedre a tanárképzés, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter oktatási reformjainak köszönhetően. E reformok keretében egységesítette a polgári iskolai tanárképzést, képzési idejét négy évre emelte, és összekapcsolta az egyetemi képzéssel. A szegedi intézmény Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola néven kezdte meg működését. 1948-ban a polgári iskolák megszűnésével a polgári iskolai tanárképzés is befejeződött és az intézmény Pedagógiai Főiskolává vált.

A korszakra jellemző oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelően a negyvenes és az ötvenes években többször módosították a tanárképzést. Az 1962-től Szegedi Tanárképző Főiskolaként működő intézmény 1973-ban, a centenárium alkalmából vette fel Juhász Gyula szegedi költő és pedagógus nevét. A főiskola 2000-ben az új Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara lett.

A kar 2006 novemberében vette fel a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nevet. A pedagógusképzés különböző területein évtizedes tapasztalatokkal bíró intézmény ma az óvodapedagógiai, a tanító, a gyógypedagógiai képzés hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkező képzési helye, amely kiemelt feladatként kezeli a különféle szakdiszciplínák, az alap- és a mesterképzések magas színvonalú oktatását is. A kar oktatási struktúrájában fontos szerepet kapnak a felsőfokú szak- és felnőttképzések, illetve a különböző nem konvencionális képzések. Az oktatási tevékenységen túl meghatározó a főiskolán folyó tudományos kutatás, valamint a művészeti és sporttevékenység is.

"Az elmúlt években végbement gyökeres átalakulás ellenére a kar közel 900 fővel növelte elsőéveseinek számát az elmúlt évhez képest, és idén 15 szakképzést, 11 alapképzést és 7 mesterképzést tudott elindítani. A kiemelkedően magas hallgatói létszám, illetve a képzések száma is jól mutatja, hogy az intézmény az integráció után sikeresen találta meg a helyét a Szegedi Tudományegyetemen belül" - közölte az intézmény.

Az egykori főiskolán az oktatási tevékenységen túl meghatározó a tudományos kutatás, valamint a művészeti és sporttevékenység is, melyet a jubileumi rendezvény-sorozat programkínálata is érzékeltet.

A november 14-i Művészeti Kaleidoszkóp sokszínű kulturális élményt nyújt majd a látogatóknak, hiszen az ország számos felsőoktatási intézményéből érkeznek előadók, akik többek között Bartók, Vivaldi, Mozart és Bach műveit adják elő, de hallhatunk népdalokat, verseket és több mesemondót is.

November 18-19-én a kar épületében felavatják Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter emléktábláját, és az érdeklődők - többek között - gyógypedagógiai, óvópedagógiai, pedagógiatörténeti, nyelvészeti konferenciákon vehetnek részt.

A szintén ekkor zajló Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia sokszínű előadásai pedig - lengyel, román, szerb és szlovén intézmények hallgatói részvételével - többek között olyan témákat járnak körül, mint az előítéletek és sztereotípiák szerepének alakulása a reklámokban, a sakk hatása a matematikai képességek fejlődésére vagy a Multitouch érzékelésre képes interaktív táblákban rejlő lehetőségek. De a konferencia olyan érzékeny kérdésköröket is érint, mint egy paralimpiai bajnok győzelmének hatása az alsó tagozatos gyerekek sportágválasztására, a ritmusképesség fejlesztése siket tanulóknál vagy az elektronikus média hatása a mai magyar családszerkezet alakulására.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.