Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az idei tanévvel is annyi változás jön, hogy lehetetlen lesz megúszni felfordulások nélkül. Összeszedtük azokat, amik a legnagyobb problémát okozhatják majd nektek.

A legnagyobb volumenű változás egyértelműen a szakképzésben tervezett változások lesznek. Mint bizonyára tudjátok, a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból pedig szakgimnáziumok lettek. Az hagyján, hogy másképp hívják őket, de a szakgimnáziumoknak még nincs elfogadott tanterve, csak egy tervezet, amiből néhány hete készülhetnek a tanárok.
Ha szakgimnáziumba mentek, akkor érettségi mellé ezentúl már alapfokú szakképzettséget is szereztek, illetve a terv az, hogy a plusz egy éves technikumi képzés két évre rövidítse a főiskolai tanulmányokat, ha a szakmátoknak megfelelő szakra jelentkeztek. Az újfajta oktatás feltételeit csak úgy tudták megteremteni, hogy egyes természettudományos tárgyakat összevontak, ám ehhez nem készült tankönyv.
További kérdés, hogy mivel a jövőben már kötelező lesz a felsőoktatásba kerüléshez az emelt szintű érettségi, hogy teheti le valaki azt, ha éveken át csak összevont tantárgyként tanul mondjuk fizikát. Ezt elvileg kiküszöbölné az a megoldás, hogy másik iskolába hallgasson át az, aki nagyobb óraszámot szeretne, ám ez iskolaidőben aligha kivitelezhető. Marad tehát a délutáni szakkörös időszak, ám akkor meg a diákterhek csökkentése nem valósul meg.
A felsőoktatásba készülőknek is megvannak a maguk problémái: talán a legnagyobb gondot idén a megfelelő lakhatás felkutatása jelenti. Főleg Budapesten szálltak el a lakhatás költségei, így aki eddig nem talált koleszt, vagy nem tudott betársulni másokhoz, az most komoly bajban lehet. Elvileg megoldást nyújthatnak a magánkollégiumok, ám ezekben 30-40 ezer forintot is elkérnek havonta.
Idén is folytatódott egyes főiskolák átnevezése: júliustól összeolvadt a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola, a házasságból jött létre a Pallasz Athéné Egyetem. A Szent István Egyetemből kivált az állatorvosi kar, így az önálló Állatorvos-tudományi Egyetemként folytatja. Fuzionált a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola, így lett belőlük Eszterházy Károly Egyetem. Augusztustól a ZSKF is alkalmazott tudományok egyeteme lett, így Zsigmond Király Egyetem a hivatalos elnevezés.
Augusztus 31-én lejár a diplomaszerzési határideje azoknak, akik 2013 szeptemberében kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat (a passzív félévek nem számítanak, így aki passzivált, még szerzett némi időt magának). A hallgatói szerződés szerint ugyanis a képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt diplomát kell szerezni, ellenkező esetben az állami támogatás 50 százalékát kell visszafizetni. Ezt meghatározott idejű hazai munkavállalásra adott garanciával lehet elkerülni, de részletfizetés is kérhető.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.