Mire kell figyelnetek friss egyetemistaként, főiskolásként? Hány kreditet kell félévenként elvégeznetek? Mi az a Neptun, és mit írtok alá a hallgatói nyilatkozatban? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Az elektronikus tanulmányi rendszer
A felsőoktatási intézmények a Neptun vagy az ETR tanulmányi rendszert használják a kurzusok meghirdetésére, a személyes adatok és a tanulmányi eredmények adminisztrálására, illetve ügyintézésre. Ezen a felületen tudtok például beiratkozni az egyes félévekre (szemeszterekre), itt tudtok jelentkezni szakirányra és a vizsgákra, és a Neptunban vagy ETR-ben tudjátok majd megnézni azt is, mennyi ösztöndíjat kaptok, illetve milyen díjakat kell befizetnetek. A tanulmányi rendszerhez a kódot és a jelszót az intézménytől kapjátok meg.
Tárgyfelvétel
A kurzusokat is a Neptunban, illetve az ETR-ben kell felvennetek. A kurzusfelvételnek általában három szakasza van: az előzetes tárgyfelvétel augusztus végéig tart, a rangsorolásos szeptember első hetében zajlik: ennek során a rendszer különböző algoritmusok szerint rangsorolja a jelentkezőket, és azokról az órákról, amelyre túl sokan jelentkeztek, kidobja a lista végén lévőket. A végleges tárgyfelvételt szeptember második hetében tartják - a pontos dátumokról az egyetemen, főiskolán tudtok érdeklődni.
Az egyetemi, főiskolai kurzusokat egy szemeszterre hirdetik meg, és két fajtájuk van: a kollokvium/előadás és a gyakorlat/szeminárium - ezeket rövidítve a K és GY betűkkel szokták jelölni. A kollokviumokon általában nem limitálják a létszámot, a gyakorlatokon viszont igen, így ezekre jobb minél előbb feljelentkezni. A szemináriumokra kötelező bejárni: általában három hiányzást engedélyeznek. Itt általában a félév közbeni munkát osztályozzák, az előadások pedig írásbeli vagy szóbeli vizsgával, zárthelyi dolgozattal zárulnak a vizsgaidőszakban - ezek közül bármelyik előfordulhat a gyakorlatokon is.
Figyelni kell az egymásra épülő tárgyakra, mivel ezeket - általában - csak különböző félévekben tudjátok elvégezni. Ha valamelyiket nem veszitek fel a megfelelő szemeszterben, könnyen kicsúszhattok a képzési időből. Mikor kezdődik a tanítás, mikor lesz az őszi szünet és a vizsgaidőszak az egyetemeken, főiskolákon? Itt nézhetitek meg.
Kreditek
Az egyetemen, főiskolán minden elvégzett kurzusért kreditet kaptok, ha sikeresen vizsgáztatok. Félévenként 30 kreditet kell elvégezni: ez vonatkozik az alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre is. Ennél kevesebbet vagy többet is elvégezhettek egy félévben, de államvizsgázni csak akkor tudtok, ha az összes, a tantervben szereplő tanegységet elvégeztétek.
Ha állami ösztöndíjasként kezditek el a tanulmányaitokat, arra kell figyelnetek, hogy az utolsó két aktív félévetekben legalább harminc kreditet szerezzetek, különben az intézmény köteles átsorolni titeket önköltséges képzésre. Milyen ösztöndíjakra pályázhattok egyetemistaként, főiskolásként? A teljes listát itt találjátok.
Az egyes tárgyakért - a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható-e a tárgy - különböző számú kreditet kaptok: az érdemjegyetek ezt nem befolyásolja. Ha plusz tantárgyakat is el szeretnétek végezni, kreditenként kell fizetnetek (négyezer forint körüli összeget), de csak akkor, ha több mint tíz százalékkal léptétek túl a tantervben meghátorozott kreditmennyiséget. Egy alapképzés például 180 kredites, így további 18 kreditet végezhettek el ingyen.
Beiratkozás
A hallgatói jogviszonyotok hivatalosan a beiratkozáskor jön létre, amelyet az adott egyetemen vagy főiskolán tartanak. Az időpontról és a szükséges iratokról egy listát kaptok az intézménytől. Ha nem tudtok személyesen elmenni, meghatalmazással más is elintézheti helyettetek a beiratkozást.
Ha állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, a beiratkozáskor kell aláírnotok a hallgatói nyilatkozatot is, amelyben vállaljátok, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, illetve azt, hogy a képzési idővel azonos időtartamig dolgoztok itthon a diploma megszerzését követő húsz éven belül. A legfontosabb tudnivalókat a hallgatói nyilatkozatról itt olvashatjátok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
