Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.
A Szegedi Tudományegyetem a 27., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 28., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 30. helyet szerezte meg a QS legfrissebb felsőoktatási rangsorán, amelyet kedd reggel hoztak nyilvánosságra.
A Debreceni Egyetemet a 35., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 45., a Pécsi Tudományegyetemet a 63. helyre sorolták a szakemberek, de a listán a Miskolci Egyetem (110. hely), illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem is szerepel (201-250. hely), amelynek tanszékei az idei kettéválás után már a Soproni Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek.
Tarolnak az orosz egyetemek
A rangsort nem először állítja össze a Quacquarelli Symonds, 2014 óta hasonlítják össze a "feltörekvő" európai országok, valamint a közép-ázsiai államok egyetemeit, amelyek - hívták fel a figyelmet szakemberek - számos ok miatt nem tudnak versenybe szállni a globális felsőoktatási rangsorokat vezető egyesült államokbeli és brit egyetemekkel.
Ahogy 2017-ben, úgy idén is a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem vezeti a listát, amelyet a szintén orosz novoszibirszki állami egyetem, valamint Észtország legnagyobb és legrégebbi felsőoktatási intézménye, a Tartui Egyetem követ.
A tíz legjobb közé került a szentpétervári állami egyetem, a prágai Károly Egyetem és a cseh főváros műszaki egyeteme, a varsói egyetem, a török Bogaziçi Üniversitesi és a Middle East Technical University, valamint a kazahsztáni Al-Farabi Kazakh National University.
Az egyetemeket nyolc különböző szempont - többek között az akadémiai elismertség, a munkaerőpiaci elismertség, a kar/hallgató arány, a külföldi hallgatók és oktatók aránya, az intézmények online jelenléte, a PhD-s oktatók száma - alapján állították össze.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
