Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.
A Szegedi Tudományegyetem a 27., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 28., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 30. helyet szerezte meg a QS legfrissebb felsőoktatási rangsorán, amelyet kedd reggel hoztak nyilvánosságra.
A Debreceni Egyetemet a 35., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 45., a Pécsi Tudományegyetemet a 63. helyre sorolták a szakemberek, de a listán a Miskolci Egyetem (110. hely), illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem is szerepel (201-250. hely), amelynek tanszékei az idei kettéválás után már a Soproni Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek.
Tarolnak az orosz egyetemek
A rangsort nem először állítja össze a Quacquarelli Symonds, 2014 óta hasonlítják össze a "feltörekvő" európai országok, valamint a közép-ázsiai államok egyetemeit, amelyek - hívták fel a figyelmet szakemberek - számos ok miatt nem tudnak versenybe szállni a globális felsőoktatási rangsorokat vezető egyesült államokbeli és brit egyetemekkel.
Ahogy 2017-ben, úgy idén is a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem vezeti a listát, amelyet a szintén orosz novoszibirszki állami egyetem, valamint Észtország legnagyobb és legrégebbi felsőoktatási intézménye, a Tartui Egyetem követ.
A tíz legjobb közé került a szentpétervári állami egyetem, a prágai Károly Egyetem és a cseh főváros műszaki egyeteme, a varsói egyetem, a török Bogaziçi Üniversitesi és a Middle East Technical University, valamint a kazahsztáni Al-Farabi Kazakh National University.
Az egyetemeket nyolc különböző szempont - többek között az akadémiai elismertség, a munkaerőpiaci elismertség, a kar/hallgató arány, a külföldi hallgatók és oktatók aránya, az intézmények online jelenléte, a PhD-s oktatók száma - alapján állították össze.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
