Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények

Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.

  • Eduline
A Szegedi Tudományegyetem főépülete. A 27. helyet szerezte meg a QS-rangsorban
MTI / Soós Lajos

A Szegedi Tudományegyetem a 27., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 28., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 30. helyet szerezte meg a QS legfrissebb felsőoktatási rangsorán, amelyet kedd reggel hoztak nyilvánosságra.

A Debreceni Egyetemet a 35., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 45., a Pécsi Tudományegyetemet a 63. helyre sorolták a szakemberek, de a listán a Miskolci Egyetem (110. hely), illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem is szerepel (201-250. hely), amelynek tanszékei az idei kettéválás után már a Soproni Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek.

Tarolnak az orosz egyetemek

A rangsort nem először állítja össze a Quacquarelli Symonds, 2014 óta hasonlítják össze a "feltörekvő" európai országok, valamint a közép-ázsiai államok egyetemeit, amelyek - hívták fel a figyelmet szakemberek - számos ok miatt nem tudnak versenybe szállni a globális felsőoktatási rangsorokat vezető egyesült államokbeli és brit egyetemekkel.

Ahogy 2017-ben, úgy idén is a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem vezeti a listát, amelyet a szintén orosz novoszibirszki állami egyetem, valamint Észtország legnagyobb és legrégebbi felsőoktatási intézménye, a Tartui Egyetem követ.

A Lomonoszov épülete. Ismét vezeti a QS rangsorát
Wikipedia

A tíz legjobb közé került a szentpétervári állami egyetem, a prágai Károly Egyetem és a cseh főváros műszaki egyeteme, a varsói egyetem, a török Bogaziçi Üniversitesi és a Middle East Technical University, valamint a kazahsztáni Al-Farabi Kazakh National University.

Az egyetemeket nyolc különböző szempont - többek között az akadémiai elismertség, a munkaerőpiaci elismertség, a kar/hallgató arány, a külföldi hallgatók és oktatók aránya, az intézmények online jelenléte, a PhD-s oktatók száma - alapján állították össze.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.