Megduplázódhat a magyar diákok tandíja Nagy-Britanniában

Tovább folyik a vita arról, mi lesz a külföldi diákokkal Nagy-Britanniában, ha a jövő heti népszavazáson úgy döntenek a britek, kilépnek az EU-ból. Egy miniszter szerint simán jöhet a kilépés, nem kell annyit aggódni, majd a brit állam pótolja a kieső forrásokat és a tandíjakat, ám a UCL elnöke ezzel nem ért egyet.

  • Eduline
Wikipedia

Korábban már írtunk arról, hogy valójában senki sem tudja megmondani, hogyan hatna a Brexit például a magyar diákokra, és ez azóta sem sokban változott. Most is összecsap a két oldal: a kilépést támogatók szerint nem lesz semmi gáz, az EU-tagságot pártolók viszont súlyos következményekre figyelmeztetnek.

Főleg az egyetemek féltik a Brüsszeltől kapott támogatásokat, és attól is tartanak, hogy kevesebb diák érkezik majd hozzájuk.

Priti Patel munkaügyekért felelős miniszter például teljesen nyugodt, szerinte ugyanis nyugodtan kiléphetnek, majd az állam pótolja az eddigi fejlesztési pénzeket, így az egyetemeket ez nem hozza nehéz helyzetbe.

Komoly bajba kerülhetnek a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok

Michael Arthur, a University College London elnöke már nem ennyire derűlátó. Ő attól tart, hogy hallgatókat veszítenek, márpedig a UCL diákjainak 12 százaléka más EU-s országból érkezett. Ők most annyit fizetnek a suliért, mint a britek, 9 ezer fontot évente, ami komoly bevétel az egyetem számára. A brit diákhitel elég kedvező, de azért több tízezer fontos adóssággal kezdeni a felnőtt életet nem valami szuper kilátás így sem.

Az Oxford elnöke is a maradást támogatja, hogy miért, arról bővebben itt írtunk.

Az UCL egyébként a legnagyobb arányban fogad külföldi hallgatókat az EU más országaiból a brit egyetemek közül, ami önmagában 14 millió font éves bevételt jelent a tandíjakból. Ez a szám pedig évről évre nő. Legtöbben Franciaországból, Németországból, Spanyolországból, Olaszországból és Romániából érkeznek. Az ő tandíjuk a Brexit esetén meg is duplázódhatna.

(Guardian)

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.