Tovább folyik a vita arról, mi lesz a külföldi diákokkal Nagy-Britanniában, ha a jövő heti népszavazáson úgy döntenek a britek, kilépnek az EU-ból. Egy miniszter szerint simán jöhet a kilépés, nem kell annyit aggódni, majd a brit állam pótolja a kieső forrásokat és a tandíjakat, ám a UCL elnöke ezzel nem ért egyet.
Korábban már írtunk arról, hogy valójában senki sem tudja megmondani, hogyan hatna a Brexit például a magyar diákokra, és ez azóta sem sokban változott. Most is összecsap a két oldal: a kilépést támogatók szerint nem lesz semmi gáz, az EU-tagságot pártolók viszont súlyos következményekre figyelmeztetnek.
Főleg az egyetemek féltik a Brüsszeltől kapott támogatásokat, és attól is tartanak, hogy kevesebb diák érkezik majd hozzájuk.
Priti Patel munkaügyekért felelős miniszter például teljesen nyugodt, szerinte ugyanis nyugodtan kiléphetnek, majd az állam pótolja az eddigi fejlesztési pénzeket, így az egyetemeket ez nem hozza nehéz helyzetbe.
Michael Arthur, a University College London elnöke már nem ennyire derűlátó. Ő attól tart, hogy hallgatókat veszítenek, márpedig a UCL diákjainak 12 százaléka más EU-s országból érkezett. Ők most annyit fizetnek a suliért, mint a britek, 9 ezer fontot évente, ami komoly bevétel az egyetem számára. A brit diákhitel elég kedvező, de azért több tízezer fontos adóssággal kezdeni a felnőtt életet nem valami szuper kilátás így sem.
Az Oxford elnöke is a maradást támogatja, hogy miért, arról bővebben itt írtunk.
Az UCL egyébként a legnagyobb arányban fogad külföldi hallgatókat az EU más országaiból a brit egyetemek közül, ami önmagában 14 millió font éves bevételt jelent a tandíjakból. Ez a szám pedig évről évre nő. Legtöbben Franciaországból, Németországból, Spanyolországból, Olaszországból és Romániából érkeznek. Az ő tandíjuk a Brexit esetén meg is duplázódhatna.
(Guardian)
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
