Megduplázódhat a magyar diákok tandíja Nagy-Britanniában

Tovább folyik a vita arról, mi lesz a külföldi diákokkal Nagy-Britanniában, ha a jövő heti népszavazáson úgy döntenek a britek, kilépnek az EU-ból. Egy miniszter szerint simán jöhet a kilépés, nem kell annyit aggódni, majd a brit állam pótolja a kieső forrásokat és a tandíjakat, ám a UCL elnöke ezzel nem ért egyet.

  • Eduline
Wikipedia

Korábban már írtunk arról, hogy valójában senki sem tudja megmondani, hogyan hatna a Brexit például a magyar diákokra, és ez azóta sem sokban változott. Most is összecsap a két oldal: a kilépést támogatók szerint nem lesz semmi gáz, az EU-tagságot pártolók viszont súlyos következményekre figyelmeztetnek.

Főleg az egyetemek féltik a Brüsszeltől kapott támogatásokat, és attól is tartanak, hogy kevesebb diák érkezik majd hozzájuk.

Priti Patel munkaügyekért felelős miniszter például teljesen nyugodt, szerinte ugyanis nyugodtan kiléphetnek, majd az állam pótolja az eddigi fejlesztési pénzeket, így az egyetemeket ez nem hozza nehéz helyzetbe.

Michael Arthur, a University College London elnöke már nem ennyire derűlátó. Ő attól tart, hogy hallgatókat veszítenek, márpedig a UCL diákjainak 12 százaléka más EU-s országból érkezett. Ők most annyit fizetnek a suliért, mint a britek, 9 ezer fontot évente, ami komoly bevétel az egyetem számára. A brit diákhitel elég kedvező, de azért több tízezer fontos adóssággal kezdeni a felnőtt életet nem valami szuper kilátás így sem.

Az Oxford elnöke is a maradást támogatja, hogy miért, arról bővebben itt írtunk.

Az UCL egyébként a legnagyobb arányban fogad külföldi hallgatókat az EU más országaiból a brit egyetemek közül, ami önmagában 14 millió font éves bevételt jelent a tandíjakból. Ez a szám pedig évről évre nő. Legtöbben Franciaországból, Németországból, Spanyolországból, Olaszországból és Romániából érkeznek. Az ő tandíjuk a Brexit esetén meg is duplázódhatna.

(Guardian)

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.