Tovább folyik a vita arról, mi lesz a külföldi diákokkal Nagy-Britanniában, ha a jövő heti népszavazáson úgy döntenek a britek, kilépnek az EU-ból. Egy miniszter szerint simán jöhet a kilépés, nem kell annyit aggódni, majd a brit állam pótolja a kieső forrásokat és a tandíjakat, ám a UCL elnöke ezzel nem ért egyet.
Korábban már írtunk arról, hogy valójában senki sem tudja megmondani, hogyan hatna a Brexit például a magyar diákokra, és ez azóta sem sokban változott. Most is összecsap a két oldal: a kilépést támogatók szerint nem lesz semmi gáz, az EU-tagságot pártolók viszont súlyos következményekre figyelmeztetnek.
Főleg az egyetemek féltik a Brüsszeltől kapott támogatásokat, és attól is tartanak, hogy kevesebb diák érkezik majd hozzájuk.
Priti Patel munkaügyekért felelős miniszter például teljesen nyugodt, szerinte ugyanis nyugodtan kiléphetnek, majd az állam pótolja az eddigi fejlesztési pénzeket, így az egyetemeket ez nem hozza nehéz helyzetbe.
Michael Arthur, a University College London elnöke már nem ennyire derűlátó. Ő attól tart, hogy hallgatókat veszítenek, márpedig a UCL diákjainak 12 százaléka más EU-s országból érkezett. Ők most annyit fizetnek a suliért, mint a britek, 9 ezer fontot évente, ami komoly bevétel az egyetem számára. A brit diákhitel elég kedvező, de azért több tízezer fontos adóssággal kezdeni a felnőtt életet nem valami szuper kilátás így sem.
Az Oxford elnöke is a maradást támogatja, hogy miért, arról bővebben itt írtunk.
Az UCL egyébként a legnagyobb arányban fogad külföldi hallgatókat az EU más országaiból a brit egyetemek közül, ami önmagában 14 millió font éves bevételt jelent a tandíjakból. Ez a szám pedig évről évre nő. Legtöbben Franciaországból, Németországból, Spanyolországból, Olaszországból és Romániából érkeznek. Az ő tandíjuk a Brexit esetén meg is duplázódhatna.
(Guardian)
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
