Hiller István volt szocialista oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatáspolitikája: a felsőoktatásban...
Hiller István volt szocialista oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatáspolitikája: a felsőoktatásban koncepció nélküli pénzkivonás zajlik, a miniszterelnök vitatható közoktatási elképzeléseit pedig pénz hiányában nem tudják megvalósítani.
Az MSZP-s politikus a pártja által szervezett sajtóbeszélgetésen csütörtökön azt mondta: az oktatásügy szerepe alárendelt a kormányban, és nem véletlen, hogy ez volt az első terület, ahol a Fidesz-KDNP-n belül is súlyos nézetkülönbségek mutatkoztak.
Hiller István kifejtette, jellemző, hogy a változásokat nem az oktatási államtitkárság kezdeményezte, a miniszterelnök vitatható oktatáspolitikai vízióját pedig a költségvetés helyzete miatt nem tudják megvalósítani. Példaként hozta az iskolák államosítását, megjegyezve, hogy az átalakítások először mindig költséggel járnak.
Az önkormányzatok eddig évente 300 milliárd forintot fordítottak iskoláik finanszírozására, amit ezután nem tehetnek meg; ez azt jelenti, hogy szeptembertől, a közoktatás államosítása után, az év hátralévő négy hónapjára 100 milliárd forint fog hiányozni innen - jelentette ki, hozzátéve, az államosítás ott, ahol sokat költöttek közoktatásra, így például a legtöbb belvárosi kerületben, Sopronban vagy épp Debrecenben minőségromlást okoz majd.
Az ellenzéki politikus szerint a hetvenes éveket idézi, hogy egy minisztériumi főosztályvezető dönthet arról, hogy Komlón vagy Ózdon kiből lehet iskolaigazgató, illetve az is, hogy a kötelező tananyag arányát növelik, így szűkítve a tanárok mozgásterét. Mint mondta, bár az oktatáspolitika irányítói gyakran hivatkoznak Klebelsberg Kunóra, az 1920-as évek oktatáspolitikusa mindezt látva "ötös fokozaton pörög a sírban".
A felsőoktatásról szólva a korábbi miniszter azt mondta: itt még kormányzati koncepció sem látszik, csak a pénzkivonás szándéka. Bírálta a Fideszt, amiért ellenzékből népszavazást kezdeményezett a tandíj ellen, négy évvel később viszont a hallgatók egy részével kifizetteti képzésük költségeit, másokkal pedig annak felét.
Hiller István azt mondta: optimista becslés, hogy a 32 ezer ingyen tanuló és 15 ezer részösztöndíjas mellett 15 ezer önköltséges diák kezdi meg idén felsőoktatási tanulmányait. De szavai szerint még ez is azt jelenti, hogy a 92 ezer érettségiző közül 30 ezren nem jutnak be egyetemre vagy főiskolára, miközben szaktudásuk sincs, és az ő jövőjükről a kormány sem mond semmit.
A volt oktatási miniszter mellett a tájékoztatón párttársa, Kunhalmi Ágnes is bírálta az új diákhitelrendszert, illetve a hallgatói szerződések tervét, a "röghöz kötést". Ez utóbbi - vélekedett - a kormányzati szándékkal ellentétes hatást fog elérni: sok fiatal elvándorlását nem megakadályozza, hanem előre hozza.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
