Hiller István volt szocialista oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatáspolitikája: a felsőoktatásban...
Hiller István volt szocialista oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatáspolitikája: a felsőoktatásban koncepció nélküli pénzkivonás zajlik, a miniszterelnök vitatható közoktatási elképzeléseit pedig pénz hiányában nem tudják megvalósítani.
Az MSZP-s politikus a pártja által szervezett sajtóbeszélgetésen csütörtökön azt mondta: az oktatásügy szerepe alárendelt a kormányban, és nem véletlen, hogy ez volt az első terület, ahol a Fidesz-KDNP-n belül is súlyos nézetkülönbségek mutatkoztak.
Hiller István kifejtette, jellemző, hogy a változásokat nem az oktatási államtitkárság kezdeményezte, a miniszterelnök vitatható oktatáspolitikai vízióját pedig a költségvetés helyzete miatt nem tudják megvalósítani. Példaként hozta az iskolák államosítását, megjegyezve, hogy az átalakítások először mindig költséggel járnak.
Az önkormányzatok eddig évente 300 milliárd forintot fordítottak iskoláik finanszírozására, amit ezután nem tehetnek meg; ez azt jelenti, hogy szeptembertől, a közoktatás államosítása után, az év hátralévő négy hónapjára 100 milliárd forint fog hiányozni innen - jelentette ki, hozzátéve, az államosítás ott, ahol sokat költöttek közoktatásra, így például a legtöbb belvárosi kerületben, Sopronban vagy épp Debrecenben minőségromlást okoz majd.
Az ellenzéki politikus szerint a hetvenes éveket idézi, hogy egy minisztériumi főosztályvezető dönthet arról, hogy Komlón vagy Ózdon kiből lehet iskolaigazgató, illetve az is, hogy a kötelező tananyag arányát növelik, így szűkítve a tanárok mozgásterét. Mint mondta, bár az oktatáspolitika irányítói gyakran hivatkoznak Klebelsberg Kunóra, az 1920-as évek oktatáspolitikusa mindezt látva "ötös fokozaton pörög a sírban".
A felsőoktatásról szólva a korábbi miniszter azt mondta: itt még kormányzati koncepció sem látszik, csak a pénzkivonás szándéka. Bírálta a Fideszt, amiért ellenzékből népszavazást kezdeményezett a tandíj ellen, négy évvel később viszont a hallgatók egy részével kifizetteti képzésük költségeit, másokkal pedig annak felét.
Hiller István azt mondta: optimista becslés, hogy a 32 ezer ingyen tanuló és 15 ezer részösztöndíjas mellett 15 ezer önköltséges diák kezdi meg idén felsőoktatási tanulmányait. De szavai szerint még ez is azt jelenti, hogy a 92 ezer érettségiző közül 30 ezren nem jutnak be egyetemre vagy főiskolára, miközben szaktudásuk sincs, és az ő jövőjükről a kormány sem mond semmit.
A volt oktatási miniszter mellett a tájékoztatón párttársa, Kunhalmi Ágnes is bírálta az új diákhitelrendszert, illetve a hallgatói szerződések tervét, a "röghöz kötést". Ez utóbbi - vélekedett - a kormányzati szándékkal ellentétes hatást fog elérni: sok fiatal elvándorlását nem megakadályozza, hanem előre hozza.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
