Hiller: 30 ezer érettségiző kerül bajba a kormány oktatáspolitikája miatt

Hiller István volt szocialista oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatáspolitikája: a felsőoktatásban...

  • MTI
túry

Hiller István volt szocialista oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatáspolitikája: a felsőoktatásban koncepció nélküli pénzkivonás zajlik, a miniszterelnök vitatható közoktatási elképzeléseit pedig pénz hiányában nem tudják megvalósítani.

Az MSZP-s politikus a pártja által szervezett sajtóbeszélgetésen csütörtökön azt mondta: az oktatásügy szerepe alárendelt a kormányban, és nem véletlen, hogy ez volt az első terület, ahol a Fidesz-KDNP-n belül is súlyos nézetkülönbségek mutatkoztak.

Hiller István kifejtette, jellemző, hogy a változásokat nem az oktatási államtitkárság kezdeményezte, a miniszterelnök vitatható oktatáspolitikai vízióját pedig a költségvetés helyzete miatt nem tudják megvalósítani. Példaként hozta az iskolák államosítását, megjegyezve, hogy az átalakítások először mindig költséggel járnak.

Az önkormányzatok eddig évente 300 milliárd forintot fordítottak iskoláik finanszírozására, amit ezután nem tehetnek meg; ez azt jelenti, hogy szeptembertől, a közoktatás államosítása után, az év hátralévő négy hónapjára 100 milliárd forint fog hiányozni innen - jelentette ki, hozzátéve, az államosítás ott, ahol sokat költöttek közoktatásra, így például a legtöbb belvárosi kerületben, Sopronban vagy épp Debrecenben minőségromlást okoz majd.

Az ellenzéki politikus szerint a hetvenes éveket idézi, hogy egy minisztériumi főosztályvezető dönthet arról, hogy Komlón vagy Ózdon kiből lehet iskolaigazgató, illetve az is, hogy a kötelező tananyag arányát növelik, így szűkítve a tanárok mozgásterét. Mint mondta, bár az oktatáspolitika irányítói gyakran hivatkoznak Klebelsberg Kunóra, az 1920-as évek oktatáspolitikusa mindezt látva "ötös fokozaton pörög a sírban". 

A felsőoktatásról szólva a korábbi miniszter azt mondta: itt még kormányzati koncepció sem látszik, csak a pénzkivonás szándéka. Bírálta a Fideszt, amiért ellenzékből népszavazást kezdeményezett a tandíj ellen, négy évvel később viszont a hallgatók egy részével kifizetteti képzésük költségeit, másokkal pedig annak felét.

Hiller István azt mondta: optimista becslés, hogy a 32 ezer ingyen tanuló és 15 ezer részösztöndíjas mellett 15 ezer önköltséges diák kezdi meg idén felsőoktatási tanulmányait. De szavai szerint még ez is azt jelenti, hogy a 92 ezer érettségiző közül 30 ezren nem jutnak be egyetemre vagy főiskolára, miközben szaktudásuk sincs, és az ő jövőjükről a kormány sem mond semmit.

A volt oktatási miniszter mellett a tájékoztatón párttársa, Kunhalmi Ágnes is bírálta az új diákhitelrendszert, illetve a hallgatói szerződések tervét, a "röghöz kötést". Ez utóbbi - vélekedett - a kormányzati szándékkal ellentétes hatást fog elérni: sok fiatal elvándorlását nem megakadályozza, hanem előre hozza.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.