A QS felmérésében 166 ország több mint 6200 egyetemének 21 ezer képzését vizsgálta. Az értékelés során több szempontot is figyelembe vettek, például az akadémiai és munkáltatói elismertséget, a tudományos publikációk idézettségét, a Hirsch-indexet, valamint a nemzetközi kutatási együttműködéseket. A listára végül 1908 intézmény került fel.
A rangsor öt nagy tudományterületet és ezen belül 55 szűkebb szakterületet vizsgál. Mutatjuk, milyen helyezéseket értek el az egyetemek a nagy tudományterületeken:
Bölcsészettudományok
- Eötvös Loránd Tudományegyetem: 305.
- Szegedi Tudományegyetem 451–500.
- Debreceni Egyetem: 501–550.
Mérnöki tudományok
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 236.
Orvos- és élettudományok
- Semmelweis Egyetem: 291.
- Debreceni Tudományegyetem: 451–500.
- Szegedi Tudományegyetem: 451–500.
Természettudományok
- Eötvös Loránd Tudományegyetem: 385.
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401–450.
- Szegedi Tudományegyetem: 501–550.
Társadalomtudományok-menedzsment
- Budapesti Corvinus Egyetem: 382.
- Eötvös Loránd Tudományegyetem: 501–550.
Érdemes megjegyezni, hogy a szakterületi rangsorok közül 29-ben is szerepeltek magyar egyetemek. A legjobb eredményt pedig az összes kategórián belül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem érte el: egyedüli magyar intézményként két képzésterületen is bekerült a világ legjobb 100 egyeteme közé. Zene területen a rangos 17., míg az előadó-művészetek kategóriában a 32. helyen végzett.
„Pénzeső a felsőoktatásban”: van olyan egyetem, ahol több ezerrel nőhet az ösztöndíjas hallgatók száma
A tavaszi félévtől 50, később akár 84 százalékkal emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak az egyetemeken, ami a kormány bejelentése alapján már a 2026-os tavaszi félévtől érezhető lesz. Megkérdeztük az egyetemeket, hogy intézményenként náluk mennyivel növekednek az ösztöndíjak.
