A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, hogyan módosítanák a NAT-ot és vezetnék vissza a szabad tankönyvválasztást. Elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását.
A párt programjában az szerepel: az első alapdiploma megszerzését tandíjmentessé tennék „a társadalom lehető legszélesebb köre számára”. Vagyis nemcsak több állami ösztöndíjas helyet ígérnek, hanem a továbbtanulás pénzügyi korlátainak lebontását is.
Emellett magasabb szociális ösztöndíjat adnának a rászorulóknak, valamint belépési és felzárkóztató programokat indítanának – például nulladik évfolyamot és készségpótló képzéseket –, hogy azok is eséllyel induljanak az egyetemi felvételin, akik gyengébb középiskolai háttérrel érkeznek.
A program egyik hangsúlyos célja, hogy Magyarországon nőjön a diplomások aránya, és közelítsen az uniós átlaghoz. Az Eurostat adatai szerint a 25-34 évesek körében az EU-ban jóval magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint Magyarországon.
A jelenlegi rendszerben kétféle finanszírozási forma létezik: állami ösztöndíjas és önköltséges képzés. Az állami ösztöndíjas hallgatók tandíjat nem fizetnek, de az „ingyenesség” nem feltétel nélküli.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak vállalniuk kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal támogatott tanulmányaik idejével megegyező időtartamban Magyarországon dolgoznak. Ez történhet magyar joghatóság alá tartozó munkáltatónál fennálló munkaviszonyban vagy más, biztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve hazai vállalkozói tevékenység keretében.
Ha ezt a kötelezettséget nem teljesítik, a képzés költségének arányos részét vissza kell fizetniük.
Kész törvényjavaslatokkal készül a kormányváltás utáni időszakra a Demokratikus Koalíció: a párt 12. oktatási csomagja a köznevelés és a felsőoktatás teljes rendszerét átalakítaná.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
