Ingyenessé tenné az első alapdiplomát és megemelné a szociális ösztöndíjakat a Tisza Párt

A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.

Korábbi cikkeinkben bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, hogyan módosítanák a NAT-ot és vezetnék vissza a szabad tankönyvválasztást. Elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását.

Megszüntetnék a finanszírozási akadályokat

A párt programjában az szerepel: az első alapdiploma megszerzését tandíjmentessé tennék „a társadalom lehető legszélesebb köre számára”. Vagyis nemcsak több állami ösztöndíjas helyet ígérnek, hanem a továbbtanulás pénzügyi korlátainak lebontását is.

Emellett magasabb szociális ösztöndíjat adnának a rászorulóknak, valamint belépési és felzárkóztató programokat indítanának – például nulladik évfolyamot és készségpótló képzéseket –, hogy azok is eséllyel induljanak az egyetemi felvételin, akik gyengébb középiskolai háttérrel érkeznek.

A program egyik hangsúlyos célja, hogy Magyarországon nőjön a diplomások aránya, és közelítsen az uniós átlaghoz. Az Eurostat adatai szerint a 25-34 évesek körében az EU-ban jóval magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint Magyarországon.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Veres Viktor

Most ilyen feltételekkel lehet ingyen tanulni

A jelenlegi rendszerben kétféle finanszírozási forma létezik: állami ösztöndíjas és önköltséges képzés. Az állami ösztöndíjas hallgatók tandíjat nem fizetnek, de az „ingyenesség” nem feltétel nélküli.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak vállalniuk kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal támogatott tanulmányaik idejével megegyező időtartamban Magyarországon dolgoznak. Ez történhet magyar joghatóság alá tartozó munkáltatónál fennálló munkaviszonyban vagy más, biztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve hazai vállalkozói tevékenység keretében.

Ha ezt a kötelezettséget nem teljesítik, a képzés költségének arányos részét vissza kell fizetniük.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.