A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, hogyan módosítanák a NAT-ot és vezetnék vissza a szabad tankönyvválasztást. Elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását.
A párt programjában az szerepel: az első alapdiploma megszerzését tandíjmentessé tennék „a társadalom lehető legszélesebb köre számára”. Vagyis nemcsak több állami ösztöndíjas helyet ígérnek, hanem a továbbtanulás pénzügyi korlátainak lebontását is.
Emellett magasabb szociális ösztöndíjat adnának a rászorulóknak, valamint belépési és felzárkóztató programokat indítanának – például nulladik évfolyamot és készségpótló képzéseket –, hogy azok is eséllyel induljanak az egyetemi felvételin, akik gyengébb középiskolai háttérrel érkeznek.
A program egyik hangsúlyos célja, hogy Magyarországon nőjön a diplomások aránya, és közelítsen az uniós átlaghoz. Az Eurostat adatai szerint a 25-34 évesek körében az EU-ban jóval magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint Magyarországon.
A jelenlegi rendszerben kétféle finanszírozási forma létezik: állami ösztöndíjas és önköltséges képzés. Az állami ösztöndíjas hallgatók tandíjat nem fizetnek, de az „ingyenesség” nem feltétel nélküli.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak vállalniuk kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal támogatott tanulmányaik idejével megegyező időtartamban Magyarországon dolgoznak. Ez történhet magyar joghatóság alá tartozó munkáltatónál fennálló munkaviszonyban vagy más, biztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve hazai vállalkozói tevékenység keretében.
Ha ezt a kötelezettséget nem teljesítik, a képzés költségének arányos részét vissza kell fizetniük.
Ebben az esetben kell visszafizetni a tandíjat, ha nem fejezitek be az egyetemet
Csak ekkor nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat, ha félbehagyjátok az egyetemet
Kész törvényjavaslatokkal készül a kormányváltás utáni időszakra a Demokratikus Koalíció: a párt 12. oktatási csomagja a köznevelés és a felsőoktatás teljes rendszerét átalakítaná.
Bár az előzetes adatok szerint a nyolcadikosok átlageredményei némileg jobbak lettek a központi írásbelin, mint az előző két évben, a javulás mértéke mindössze néhány tizedesjegyben mérhető. Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi eredményei az elmúlt tíz évben a nyolcadikos diákok körében.
Jelentős eredményt ért el a Pedagógusok Szakszervezetének helyi közössége a Mezőkövesdi Tankerületi Központnál: a munkába járás költségtérítését a jogszabályban meghatározott minimumról a maximum összegre emelték. A változás több tucat, kistelepülésekről ingázó pedagógus számára jelent kézzelfogható segítséget.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
Már a konyhai kisegítő is talált üvegszilánkot az ételben, mégis kiszállították a 642 adag ételt az óvodákba, iskolákba, bölcsődékbe. A vádlottak pénzbírságot kaptak, de továbbra is dolgozhatnak.
Két tatai középiskolában is meglehetősen rossz körülmények között tanulnak a diákok. A felújításra érkezett források ellenére sem született érdemi, átfogó megoldás a két intézmény korszerűsítésére az önkormányzat munkáját segítő bizottsági tag szerint.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Azonnali és érdemi béremelést követelve elnökségi petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Hankó Balázs kulturális miniszternek címezve. Az érdekképviselet szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozók jövedelmi helyzete tarthatatlanná vált.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
