Kész törvényjavaslatokkal készül a kormányváltás utáni időszakra a Demokratikus Koalíció: a párt 12. oktatási csomagja a köznevelés és a felsőoktatás teljes rendszerét átalakítaná.
Dobrev Klára szombaton ismertette 12. javaslatcsomagját, amely a közoktatás átszervezésétől az iskolai zaklatások elleni fellépésen át az egyetemi kuratóriumok átalakításáig több területet érint.
A DK azt ígéri, hogy nem csak programpontokat, hanem kész törvényjavaslatokat nyújtanának be az új Országgyűlés első ülésein. A konkrét jogszabálytervezeteket saját oldalukon is közzéteszik, így azok teljes terjedelmükben nyilvánosan elérhetők.
Az Orbán-kormány teljesen magára hagyta a gyerekeket, megalázta a pedagógusokat és gyarkolatilag politikai zsákmánnyá tette az egyetemeket. Az iskolákban egyre több az erőszak és zaklatás, miközben a tanárok tízezrei hagyják el a pályát, mert alulfizetettek és túlterheltek.
– fogalmazott Dobrev Klára.
A csomag egyik központi eleme az iskolai bántalmazásokkal szembeni „zéró tolerancia”. A párt visszaállítaná az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményét, amelyhez a bántalmazott diákok és családjaik fordulhatnának jogorvoslatért.
Emellett jelentősen növelnék az iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek és mentálhigiénés segítők számát is. A DK szerint az iskolákban ma nincs elegendő szakember a konfliktusok kezelésére és a megelőzésre.
A javaslatcsomag másik hangsúlyos pontja a pedagógusok helyzetének rendezése. A DK helyreállítaná a tanárok és az oktatást segítő dolgozók sztrájkjogát, valamint visszaadná az iskolák szakmai autonómiáját.
A párt módosítaná a pedagógus életpályamodellt is: céljuk a túlterheltség csökkentése, a kiszámítható karrierút és a tisztességes bérezés biztosítása minden köznevelésben dolgozó számára.
A DK az egyetemi modellváltást is újraszabná. A tervek szerint kizárnák a politikusokat az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiból, és visszaállítanák az intézményi autonómiát.
A párt szerint az egyetem „nem pártközpont”, ezért meg kell szüntetni a politikai befolyást a felsőoktatási intézmények irányításában.
A csomag része az is, hogy eltörölnék a „röghöz kötést”, tehát azt, hogy az állami ösztöndíjas képzésben diplomát szerző hallgatóknak a végzés után meghatározott ideig Magyarországon kell munkát vállalniuk.
Emellett mindenki számára biztosítanák az ingyenes első diploma megszerzésének lehetőségét. A DK célja, hogy az uniós oktatási programokhoz – köztük az Erasmus+ – való teljes körű visszatérés, hogy a magyar hallgatók ismét korlátozás nélkül vehessenek részt nemzetközi mobilitási programokban.
A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
