Kész törvényjavaslatokkal készül a kormányváltás utáni időszakra a Demokratikus Koalíció: a párt 12. oktatási csomagja a köznevelés és a felsőoktatás teljes rendszerét átalakítaná.
Dobrev Klára szombaton ismertette 12. javaslatcsomagját, amely a közoktatás átszervezésétől az iskolai zaklatások elleni fellépésen át az egyetemi kuratóriumok átalakításáig több területet érint.
A DK azt ígéri, hogy nem csak programpontokat, hanem kész törvényjavaslatokat nyújtanának be az új Országgyűlés első ülésein. A konkrét jogszabálytervezeteket saját oldalukon is közzéteszik, így azok teljes terjedelmükben nyilvánosan elérhetők.
Az Orbán-kormány teljesen magára hagyta a gyerekeket, megalázta a pedagógusokat és gyarkolatilag politikai zsákmánnyá tette az egyetemeket. Az iskolákban egyre több az erőszak és zaklatás, miközben a tanárok tízezrei hagyják el a pályát, mert alulfizetettek és túlterheltek.
– fogalmazott Dobrev Klára.
A csomag egyik központi eleme az iskolai bántalmazásokkal szembeni „zéró tolerancia”. A párt visszaállítaná az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményét, amelyhez a bántalmazott diákok és családjaik fordulhatnának jogorvoslatért.
Emellett jelentősen növelnék az iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek és mentálhigiénés segítők számát is. A DK szerint az iskolákban ma nincs elegendő szakember a konfliktusok kezelésére és a megelőzésre.
A javaslatcsomag másik hangsúlyos pontja a pedagógusok helyzetének rendezése. A DK helyreállítaná a tanárok és az oktatást segítő dolgozók sztrájkjogát, valamint visszaadná az iskolák szakmai autonómiáját.
A párt módosítaná a pedagógus életpályamodellt is: céljuk a túlterheltség csökkentése, a kiszámítható karrierút és a tisztességes bérezés biztosítása minden köznevelésben dolgozó számára.
A DK az egyetemi modellváltást is újraszabná. A tervek szerint kizárnák a politikusokat az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiból, és visszaállítanák az intézményi autonómiát.
A párt szerint az egyetem „nem pártközpont”, ezért meg kell szüntetni a politikai befolyást a felsőoktatási intézmények irányításában.
A csomag része az is, hogy eltörölnék a „röghöz kötést”, tehát azt, hogy az állami ösztöndíjas képzésben diplomát szerző hallgatóknak a végzés után meghatározott ideig Magyarországon kell munkát vállalniuk.
Emellett mindenki számára biztosítanák az ingyenes első diploma megszerzésének lehetőségét. A DK célja, hogy az uniós oktatási programokhoz – köztük az Erasmus+ – való teljes körű visszatérés, hogy a magyar hallgatók ismét korlátozás nélkül vehessenek részt nemzetközi mobilitási programokban.
A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
