Ingyenes első diploma, zéró tolerancia az iskolai zaklatásra – bemutatta 12. oktatási törvénycsomagját a Demokratikus Koalíció

Kész törvényjavaslatokkal készül a kormányváltás utáni időszakra a Demokratikus Koalíció: a párt 12. oktatási csomagja a köznevelés és a felsőoktatás teljes rendszerét átalakítaná.

Dobrev Klára szombaton ismertette 12. javaslatcsomagját, amely a közoktatás átszervezésétől az iskolai zaklatások elleni fellépésen át az egyetemi kuratóriumok átalakításáig több területet érint.

A DK azt ígéri, hogy nem csak programpontokat, hanem kész törvényjavaslatokat nyújtanának be az új Országgyűlés első ülésein. A konkrét jogszabálytervezeteket saját oldalukon is közzéteszik, így azok teljes terjedelmükben nyilvánosan elérhetők.

Az Orbán-kormány teljesen magára hagyta a gyerekeket, megalázta a pedagógusokat és gyarkolatilag politikai zsákmánnyá tette az egyetemeket. Az iskolákban egyre több az erőszak és zaklatás, miközben a tanárok tízezrei hagyják el a pályát, mert alulfizetettek és túlterheltek.

– fogalmazott Dobrev Klára.

A gyerekek mentális egészségén és a tanárok jóllétén a hangsúly

A csomag egyik központi eleme az iskolai bántalmazásokkal szembeni „zéró tolerancia”. A párt visszaállítaná az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményét, amelyhez a bántalmazott diákok és családjaik fordulhatnának jogorvoslatért.

Emellett jelentősen növelnék az iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek és mentálhigiénés segítők számát is. A DK szerint az iskolákban ma nincs elegendő szakember a konfliktusok kezelésére és a megelőzésre.

A javaslatcsomag másik hangsúlyos pontja a pedagógusok helyzetének rendezése. A DK helyreállítaná a tanárok és az oktatást segítő dolgozók sztrájkjogát, valamint visszaadná az iskolák szakmai autonómiáját.

A párt módosítaná a pedagógus életpályamodellt is: céljuk a túlterheltség csökkentése, a kiszámítható karrierút és a tisztességes bérezés biztosítása minden köznevelésben dolgozó számára.

Kizárnák a politikusokat az egyetemek kuratóriumaiból

A DK az egyetemi modellváltást is újraszabná. A tervek szerint kizárnák a politikusokat az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiból, és visszaállítanák az intézményi autonómiát.

A párt szerint az egyetem „nem pártközpont”, ezért meg kell szüntetni a politikai befolyást a felsőoktatási intézmények irányításában.

A csomag része az is, hogy eltörölnék a „röghöz kötést”, tehát azt, hogy az állami ösztöndíjas képzésben diplomát szerző hallgatóknak a végzés után meghatározott ideig Magyarországon kell munkát vállalniuk.

Emellett mindenki számára biztosítanák az ingyenes első diploma megszerzésének lehetőségét. A DK célja, hogy az uniós oktatási programokhoz – köztük az Erasmus+ – való teljes körű visszatérés, hogy a magyar hallgatók ismét korlátozás nélkül vehessenek részt nemzetközi mobilitási programokban.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.