Az Oktatói Hálózat felháborodással értesült arról, hogy az Országgyűlés oktatási bizottsága már be is nyújtotta a...
Az Oktatói Hálózat felháborodással értesült arról, hogy az Országgyűlés oktatási bizottsága már be is nyújtotta a hallgatói szerződésről szóló módosító javaslatot, amelynek tartalma megegyezik az Alkotmánybíróság által a héten megsemmisített kormányrendelettel.
Az oktatási bizottság szerdán nyújtotta be a parlamentnek a hallgatói szerződések törvényi szintű szabályozására tett javaslatát. A testület egy nappal azután terjesztette a Ház elé a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. Az Ab szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg.
Az Oktatói Hálózat közleményében tiltakozását fejezte ki a hallgatói szerződés akár rendelettel, akár törvénnyel szabályozott intézménye ellen. A hálózat azt kéri Szabó Máté alapjogi biztostól, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén forduljon ismét az Alkotmánybírósághoz és a korábbi tartalmi kifogások alapján kérje a törvénymódosítás megsemmisítését.
A közleményben felidézték, hogy mint azt már korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Szabó Máté alapjogi biztos, a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, illetve sokan mások is megfogalmazták, a hallgatók "röghöz kötése" európai uniós jogelveket sért, ellentmond a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapelvnek, miközben nem garantálja, hogy az állam megfelelő munkalehetőséget biztosít a diplomás fiataloknak. Az Oktatói Hálózat a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése, amelynek jelenleg 272 tagja van.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
