Orrtörést szenvedett egy 11 éves fiú testnevelésórán – édesapja szerint nem ez volt az első eset, hogy bántották a fiát az iskolában

Az apa szerint fia minden nap rettegve megy iskolába, a baleset okozóját azonban nem vonták felelősségre.

  • Eduline

Olyan erővel lökte fel egy évfolyamtársa az egyik német nemzetiségű tatabányai iskola 11 éves diákját testnevelésórán, hogy a gyerek orra eltört. A fiú édesapja az RTL Híradónak arról számolt be, hogy a fia már fél iskolába menni, mert többször bántalmazták és csúfolták társai.

A szülők orvoshoz vitték a fiút, ahol kiderült: mivel még növésben van, az orrtörés csak tíz év múlva, plasztikai műtéttel állítható helyre.

Az apa szerint az eset óta egy perc nyugta sincs, és úgy véli, hogy nem először fordult elő hasonló eset. Azt állítja, néhány nappal a mostani sérülés előtt ugyanaz a tanuló hasba vágta gyerekét. Emellett állítása szerint tavaly márciusban is történt egy hasonló baleset. Akkor a fiú koponyazúzódást szenvedett, ám az iskola erről még csak nem is értesítette a szülőket.

A mostani esettel kapcsolatban az intézmény jegyzőkönyve nem súlyos kategóriába sorolta a balesetet. A dokumentumban az iskola azt írja: „A baleset észlelése után a testnevelő tanárok azonnal ellátták a diákot.”

Hozzátették azt is, hogy az eset után az osztályfőnök megismételte a balesetvédelmi tájékoztatót. Az intézmény álláspontja szerint a baleset részben a megsérült gyerek hibájából történt.

Az édesapa ezzel szemben úgy látja, hogy az iskola nem kezeli megfelelően a problémát, és nem vonja felelősségre a bántalmazó diáktársat. Elmondása szerint több hasonló esetről is tud, és többször jelezte aggályait az iskolának, ám érdemi lépés nem történt.

Az iskola igazgatóját is kereste a híradó, ő viszont nem akart nyilatkozni.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.