Ebben az esetben kell visszafizetni a tandíjat, ha nem fejezitek be az egyetemet

Ha állami ösztöndíjas képzésre vettek fel titeket, de valami miatt félbehagyjátok az egyetemet, az azzal járhat, hogy vissza kell fizetnetek a tandíj teljes vagy részleges összegét. Mutatjuk az erre vonatkozó szabályokat.

  • Székács Linda

Azoknak a diákoknak, akiket állami ösztöndíjas alap, osztatlan- vagy mesterképzésre vesznek fel valamelyik magyarországi egyetemre, a beiratkozáskor alá kell írniuk egy szerződést - hallgatói szerződés - arról, hogy vállalják, hogy

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szereznek (oklevélszerzési kötelezettség), valamint
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt tartanak fent (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Amennyiben ezek valamelyike nem teljesül, a tandíj teljes, vagy részleges összegét vissza kell fizetni a magyar államnak.

Mikor és mennyit?

Abban az esetben, ha már az első félévetek után abbahagyjátok a képzésetek, nem kell fizetnetek, a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint ugyanis felsőoktatási szakképzés, illetve alap- vagy mester képzés esetén ha legfeljebb egy félévig, osztatlan képzés esetén pedig legfeljebb két félévig jártatok a szakra, nem kell teljesítenetek semmiféle visszafizetési kötelezettséget. Az egyetlen következmény, hogy eggyel vagy kettővel kevesebb állami ösztöndíjas félévetek marad.

Amennyiben viszont ennél később szakítjátok meg a tanulmányaitok és nem szereztek diplomát, két lehetőségetek van. Az egyik továbbra is az, hogy hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas képzésre jártatok. Ha viszont a képzés megszüntetését követő két éven belül nem kezdtek el dolgozni, vissza kell fizetnetek a képzési költségetek felét.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István