Ha állami ösztöndíjas képzésre vettek fel titeket, de valami miatt félbehagyjátok az egyetemet, az azzal járhat, hogy vissza kell fizetnetek a tandíj teljes vagy részleges összegét. Mutatjuk az erre vonatkozó szabályokat.
Azoknak a diákoknak, akiket állami ösztöndíjas alap, osztatlan- vagy mesterképzésre vesznek fel valamelyik magyarországi egyetemre, a beiratkozáskor alá kell írniuk egy szerződést - hallgatói szerződés - arról, hogy vállalják, hogy
Amennyiben ezek valamelyike nem teljesül, a tandíj teljes, vagy részleges összegét vissza kell fizetni a magyar államnak.
Mikor és mennyit?
Abban az esetben, ha már az első félévetek után abbahagyjátok a képzésetek, nem kell fizetnetek, a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint ugyanis felsőoktatási szakképzés, illetve alap- vagy mester képzés esetén ha legfeljebb egy félévig, osztatlan képzés esetén pedig legfeljebb két félévig jártatok a szakra, nem kell teljesítenetek semmiféle visszafizetési kötelezettséget. Az egyetlen következmény, hogy eggyel vagy kettővel kevesebb állami ösztöndíjas félévetek marad.
Amennyiben viszont ennél később szakítjátok meg a tanulmányaitok és nem szereztek diplomát, két lehetőségetek van. Az egyik továbbra is az, hogy hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas képzésre jártatok. Ha viszont a képzés megszüntetését követő két éven belül nem kezdtek el dolgozni, vissza kell fizetnetek a képzési költségetek felét.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
