Hétfőn az Eduline is beszámolt arról, hogy az ADF 10 pontban összegezte a NER felsőoktatási politikáját, és az egyetemi keretszámok problémáját. Varga-Bajusz Veronika reagált a közleményre, és kijelentette, „az egyetemeink szárnyalnak”.
Az ADF a közleményében arról írt, hogyan alakítja át a NER a felsőoktatást. Ellehetetlenített bölcsészképzésről, sorvadó természettudományokról, csökkenő állami férőhelyekről, alulfinanszírozott egyetemekről és kiszámíthatatlan kutatói életpályákról számolt be.
„A kormányzati szereplőktől újra és újra lehet hallani a magyar innovációs potenciálról és a tudományos sikerek fontosságáról, de a lózungokkal szemben a felsőoktatásra idén sem jut érdemben több állami forrás és államilag finanszírozott férőhely, és vannak olyan egyetemek, ahol ezek jelentősen csökkenni fognak” – írta közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Hozzátették, hogy a 2026 őszén induló tanévben különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti és pedagógusképzéseken csökken az állami férőhelyek száma, több népszerű egyetemen is. Az ELTE-n például az érintett területeken 877-tel (8,5%) kevesebb hallgatót vehetnek fel, mint tavaly.
„Folytatódik tehát az ország egyik legjobb egyetemének kivéreztetése, amit egyesek úgy magyaráznak, hogy ez a büntetés azért, mert az ELTE eddig ellenállt az egyetem privatizálására/kekvásítására tett kormányzati kísérleteknek” – kommentálta az ADF.
A közlemény szerint a rendszer működését átláthatatlanság jellemzi: a ponthatárok, a keretszámok és a forráselosztás politikai eszközzé vált. A szerzők szerint amíg a felsőoktatás és a tudomány irányítása megfélemlítésre és háttéralkukra épül, nem várható valódi javulás.
Egyetemi felvételi 2026: mutatjuk, melyik egyetemen mennyi állami ösztöndíjas férőhely van
Az államtitkár szerint az ADF olyan dolgok miatt aggódik, amire nincs oka, olyan dolgokról értekezik, amikhez láthatóan nem ért, és olyanokról, amelyek nem problémák.
Varga-Bajusz Veronika a Facebook-oldalán reagált közleményére, és kijelentette, hogy az ADF „próbál belekapaszkodni olyan ügyekbe, ami nem ügy, próbál ott problémát felmutatni, ahol nincs. Az egyetemeink szárnyalnak, igen az ELTE is, évről évre, de azt a tényt senki nem tudja csorbítani, hogy az egyetemek megújulása, új modellje adott egy olyan erős lendületet, dinamikát, amely a nemzetközi versenyben pozícionálta a magyar egyetemeket. A világranglistán 6 helyett már 12 egyetem van a legjobb 5 százalékban, Európában pedig már 17 egyetemünk pozícionálja magát”.
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Hozzátette, hogy az ADF-nek inkább amiatt kellene aggódni, hogy a hétvégén „mindkét baloldali párt”, a Tisza és a DK is programot hirdetett, ami szerinte hagy némi kivetnivalót maga után.
Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
Február 15-én éjfélkor zárul a jelentkezés a felsőoktatási felvételire. Mivel még a véghajrában is felmerülhetnek olyan kérdések, melyekre biztosan tudnotok kell a választ, ezért összeszedtük nektek, hogy mikre kell pontosan figyelnetek.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Az új rendszer célja nemcsak a modernizáció, hanem az adminisztráció egyszerűsítése is.
A párt programjából kiderült, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”
Kedd reggel egy férfi gázpisztollyal többször rálőtt Orbán Sándor polgármesterre a nagyteveli polgármesteri hivatalban, amely a helyi óvodával egy épületben van.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Hétvégén jelent meg a Tisza Párt programja, amelynek vállalásai között szerepel többek között az oktatásban dolgozók megbecsülésének és bérének növelése, valamint a felesleges adminisztráció csökkentése is.
Sok gyereknek életre szóló hátrányt és kudarcélményt okoz, éretlenül kerül be az iskolába. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy több intézményben előfordul, hogy a létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene.
