Hétfőn az Eduline is beszámolt arról, hogy az ADF 10 pontban összegezte a NER felsőoktatási politikáját, és az egyetemi keretszámok problémáját. Varga-Bajusz Veronika reagált a közleményre, és kijelentette, „az egyetemeink szárnyalnak”.
Az ADF a közleményében arról írt, hogyan alakítja át a NER a felsőoktatást. Ellehetetlenített bölcsészképzésről, sorvadó természettudományokról, csökkenő állami férőhelyekről, alulfinanszírozott egyetemekről és kiszámíthatatlan kutatói életpályákról számolt be.
„A kormányzati szereplőktől újra és újra lehet hallani a magyar innovációs potenciálról és a tudományos sikerek fontosságáról, de a lózungokkal szemben a felsőoktatásra idén sem jut érdemben több állami forrás és államilag finanszírozott férőhely, és vannak olyan egyetemek, ahol ezek jelentősen csökkenni fognak” – írta közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Hozzátették, hogy a 2026 őszén induló tanévben különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti és pedagógusképzéseken csökken az állami férőhelyek száma, több népszerű egyetemen is. Az ELTE-n például az érintett területeken 877-tel (8,5%) kevesebb hallgatót vehetnek fel, mint tavaly.
„Folytatódik tehát az ország egyik legjobb egyetemének kivéreztetése, amit egyesek úgy magyaráznak, hogy ez a büntetés azért, mert az ELTE eddig ellenállt az egyetem privatizálására/kekvásítására tett kormányzati kísérleteknek” – kommentálta az ADF.
A közlemény szerint a rendszer működését átláthatatlanság jellemzi: a ponthatárok, a keretszámok és a forráselosztás politikai eszközzé vált. A szerzők szerint amíg a felsőoktatás és a tudomány irányítása megfélemlítésre és háttéralkukra épül, nem várható valódi javulás.
Egyetemi felvételi 2026: mutatjuk, melyik egyetemen mennyi állami ösztöndíjas férőhely van
Az államtitkár szerint az ADF olyan dolgok miatt aggódik, amire nincs oka, olyan dolgokról értekezik, amikhez láthatóan nem ért, és olyanokról, amelyek nem problémák.
Varga-Bajusz Veronika a Facebook-oldalán reagált közleményére, és kijelentette, hogy az ADF „próbál belekapaszkodni olyan ügyekbe, ami nem ügy, próbál ott problémát felmutatni, ahol nincs. Az egyetemeink szárnyalnak, igen az ELTE is, évről évre, de azt a tényt senki nem tudja csorbítani, hogy az egyetemek megújulása, új modellje adott egy olyan erős lendületet, dinamikát, amely a nemzetközi versenyben pozícionálta a magyar egyetemeket. A világranglistán 6 helyett már 12 egyetem van a legjobb 5 százalékban, Európában pedig már 17 egyetemünk pozícionálja magát”.
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Hozzátette, hogy az ADF-nek inkább amiatt kellene aggódni, hogy a hétvégén „mindkét baloldali párt”, a Tisza és a DK is programot hirdetett, ami szerinte hagy némi kivetnivalót maga után.
Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
