Hétfőn az Eduline is beszámolt arról, hogy az ADF 10 pontban összegezte a NER felsőoktatási politikáját, és az egyetemi keretszámok problémáját. Varga-Bajusz Veronika reagált a közleményre, és kijelentette, „az egyetemeink szárnyalnak”.
Az ADF a közleményében arról írt, hogyan alakítja át a NER a felsőoktatást. Ellehetetlenített bölcsészképzésről, sorvadó természettudományokról, csökkenő állami férőhelyekről, alulfinanszírozott egyetemekről és kiszámíthatatlan kutatói életpályákról számolt be.
„A kormányzati szereplőktől újra és újra lehet hallani a magyar innovációs potenciálról és a tudományos sikerek fontosságáról, de a lózungokkal szemben a felsőoktatásra idén sem jut érdemben több állami forrás és államilag finanszírozott férőhely, és vannak olyan egyetemek, ahol ezek jelentősen csökkenni fognak” – írta közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Hozzátették, hogy a 2026 őszén induló tanévben különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti és pedagógusképzéseken csökken az állami férőhelyek száma, több népszerű egyetemen is. Az ELTE-n például az érintett területeken 877-tel (8,5%) kevesebb hallgatót vehetnek fel, mint tavaly.
„Folytatódik tehát az ország egyik legjobb egyetemének kivéreztetése, amit egyesek úgy magyaráznak, hogy ez a büntetés azért, mert az ELTE eddig ellenállt az egyetem privatizálására/kekvásítására tett kormányzati kísérleteknek” – kommentálta az ADF.
A közlemény szerint a rendszer működését átláthatatlanság jellemzi: a ponthatárok, a keretszámok és a forráselosztás politikai eszközzé vált. A szerzők szerint amíg a felsőoktatás és a tudomány irányítása megfélemlítésre és háttéralkukra épül, nem várható valódi javulás.
Egyetemi felvételi 2026: mutatjuk, melyik egyetemen mennyi állami ösztöndíjas férőhely van
Az államtitkár szerint az ADF olyan dolgok miatt aggódik, amire nincs oka, olyan dolgokról értekezik, amikhez láthatóan nem ért, és olyanokról, amelyek nem problémák.
Varga-Bajusz Veronika a Facebook-oldalán reagált közleményére, és kijelentette, hogy az ADF „próbál belekapaszkodni olyan ügyekbe, ami nem ügy, próbál ott problémát felmutatni, ahol nincs. Az egyetemeink szárnyalnak, igen az ELTE is, évről évre, de azt a tényt senki nem tudja csorbítani, hogy az egyetemek megújulása, új modellje adott egy olyan erős lendületet, dinamikát, amely a nemzetközi versenyben pozícionálta a magyar egyetemeket. A világranglistán 6 helyett már 12 egyetem van a legjobb 5 százalékban, Európában pedig már 17 egyetemünk pozícionálja magát”.
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Hozzátette, hogy az ADF-nek inkább amiatt kellene aggódni, hogy a hétvégén „mindkét baloldali párt”, a Tisza és a DK is programot hirdetett, ami szerinte hagy némi kivetnivalót maga után.
Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
