Varga-Bajusz Veronika beleállt az Akadémiai Dolgozók Fórumába: „az ADF próbál ott problémát felmutatni, ahol nincs”

Hétfőn az Eduline is beszámolt arról, hogy az ADF 10 pontban összegezte a NER felsőoktatási politikáját, és az egyetemi keretszámok problémáját. Varga-Bajusz Veronika reagált a közleményre, és kijelentette, „az egyetemeink szárnyalnak”.

Az ADF a közleményében arról írt, hogyan alakítja át a NER a felsőoktatást. Ellehetetlenített bölcsészképzésről, sorvadó természettudományokról, csökkenő állami férőhelyekről, alulfinanszírozott egyetemekről és kiszámíthatatlan kutatói életpályákról számolt be.

„A kormányzati szereplőktől újra és újra lehet hallani a magyar innovációs potenciálról és a tudományos sikerek fontosságáról, de a lózungokkal szemben a felsőoktatásra idén sem jut érdemben több állami forrás és államilag finanszírozott férőhely, és vannak olyan egyetemek, ahol ezek jelentősen csökkenni fognak” – írta közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

Hozzátették, hogy a 2026 őszén induló tanévben különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti és pedagógusképzéseken csökken az állami férőhelyek száma, több népszerű egyetemen is. Az ELTE-n például az érintett területeken 877-tel (8,5%) kevesebb hallgatót vehetnek fel, mint tavaly.

„Folytatódik tehát az ország egyik legjobb egyetemének kivéreztetése, amit egyesek úgy magyaráznak, hogy ez a büntetés azért, mert az ELTE eddig ellenállt az egyetem privatizálására/kekvásítására tett kormányzati kísérleteknek” – kommentálta az ADF.

A közlemény szerint a rendszer működését átláthatatlanság jellemzi: a ponthatárok, a keretszámok és a forráselosztás politikai eszközzé vált. A szerzők szerint amíg a felsőoktatás és a tudomány irányítása megfélemlítésre és háttéralkukra épül, nem várható valódi javulás.

Egyetemi felvételi 2026: mutatjuk, melyik egyetemen mennyi állami ösztöndíjas férőhely van

Varga-Bajusz Veronika nekiment az ADF-nek

Az államtitkár szerint az ADF olyan dolgok miatt aggódik, amire nincs oka, olyan dolgokról értekezik, amikhez láthatóan nem ért, és olyanokról, amelyek nem problémák.

Varga-Bajusz Veronika a Facebook-oldalán reagált közleményére, és kijelentette, hogy az ADF „próbál belekapaszkodni olyan ügyekbe, ami nem ügy, próbál ott problémát felmutatni, ahol nincs. Az egyetemeink szárnyalnak, igen az ELTE is, évről évre, de azt a tényt senki nem tudja csorbítani, hogy az egyetemek megújulása, új modellje adott egy olyan erős lendületet, dinamikát, amely a nemzetközi versenyben pozícionálta a magyar egyetemeket. A világranglistán 6 helyett már 12 egyetem van a legjobb 5 százalékban, Európában pedig már 17 egyetemünk pozícionálja magát”.

Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program

Hozzátette, hogy az ADF-nek inkább amiatt kellene aggódni, hogy a hétvégén „mindkét baloldali párt”, a Tisza és a DK is programot hirdetett, ami szerinte hagy némi kivetnivalót maga után.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.