A SZTE a lakosság bevonásával térképezi fel az influenzajárvány terjedését

A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.

A WHO jelentése szerint az idei európai influenza-szezon mintegy négy héttel korábban kezdődött - írja a National Geographic.

December 8-14. között már 28 ország jelzett magas vagy nagyon magas influenzás aktivitást. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint december 15-21. között ezer fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg az akut légúti fertőzések száma meghaladta a 250 ezret. Január 12-18. között a számok nem mérséklődtek: 45 700 fő kereste fel orvosát influenzaszerű tünetekkel, és 216 300-an szenvedtek akut légúti fertőzésekben.

A kórházi ellátás iránti igény különösen a 65 év felettiek körében magas, ami arra figyelmeztet, hogy a vírus továbbra is komoly terhet jelent az egészségügyi rendszer számára.

Hogyan segít a MASZK 2.0 kutatás?

A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a citizen science, azaz a „közösségi tudomány” módszerét alkalmazza: a lakosság aktívan részt vesz a kutatásban, adataik formálják a matematikai modelleket. A hagyományos egészségügyi adatokból hiányoznak a viselkedési mintákra, társas kapcsolatokra és óvintézkedésekre vonatkozó információk, pedig ezek kulcsfontosságúak a járványok pontos modellezéséhez.

A kutatás célja, hogy:

  • felismerje a járvány gócpontjait és hullámait,
  • javítsa az előrejelzések megbízhatóságát,
  • felmérje az oltási hajlandóságot a magyar lakosság körében.

Az információk birtokában az egészségügyi hatóságok gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a járványhelyzetre.

A MASZK 2.0-ban a résztvevők nem csupán adatforrások, hanem a kutatómunka aktív tagjai. Dr. Koltai Júlia társadalomkutató így fogalmazott: „Olyan kutatást végzünk, ahol nem megfigyeljük az embereket, hanem velük együtt dolgozunk a társadalom egészségéért. Minden egyes kitöltő a kutatócsoportunk külsős tagjává válik, hiszen az Önök megfigyelései alkotják a tudományos munka alapját.”

Az adatok alapján 2025 októberében és novemberében a 30-44 éves korosztályban volt a legmagasabb azok aránya, akik betegnek érezték magukat. Ez rávilágít arra, hogy a középkorú, aktív lakosság is jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében.

Lelkes amatőrök segítik elő a tudományos áttöréseket: madarakat dokumentálnak és galaxisok formáit osztályozzák

A tudomány már nem csak a laborok és az egyetemek kiváltsága. Egyre több civil, diák és amatőr szakértő kapcsolódik be a kutatásokba a Citizen Science, azaz közösségi tudomány keretében. Önkéntesként adatokat gyűjthetnek, képeket osztályozhatnak, madarakat számolhatnak, vagy akár exobolygókat fedezhetnek fel – mindezzel valós tudományos eredményekhez járulnak hozzá.

Hogyan csatlakozhattok a kutatáshoz?

A részvétel teljesen anonim és önkéntes. Hetente mindössze 2 percet igényel, az adatok megadására a MASZK 2.0 weboldalán vagy az iOS és Android alkalmazásokon keresztül van lehetőség. A rendszeres adatszolgáltatást a kutatók ösztönzőkkel honorálják: a kitöltők között hetente értékes nyereményeket sorsolnak ki.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.