A SZTE a lakosság bevonásával térképezi fel az influenzajárvány terjedését

A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.

A WHO jelentése szerint az idei európai influenza-szezon mintegy négy héttel korábban kezdődött - írja a National Geographic.

December 8-14. között már 28 ország jelzett magas vagy nagyon magas influenzás aktivitást. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint december 15-21. között ezer fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg az akut légúti fertőzések száma meghaladta a 250 ezret. Január 12-18. között a számok nem mérséklődtek: 45 700 fő kereste fel orvosát influenzaszerű tünetekkel, és 216 300-an szenvedtek akut légúti fertőzésekben.

A kórházi ellátás iránti igény különösen a 65 év felettiek körében magas, ami arra figyelmeztet, hogy a vírus továbbra is komoly terhet jelent az egészségügyi rendszer számára.

Hogyan segít a MASZK 2.0 kutatás?

A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a citizen science, azaz a „közösségi tudomány” módszerét alkalmazza: a lakosság aktívan részt vesz a kutatásban, adataik formálják a matematikai modelleket. A hagyományos egészségügyi adatokból hiányoznak a viselkedési mintákra, társas kapcsolatokra és óvintézkedésekre vonatkozó információk, pedig ezek kulcsfontosságúak a járványok pontos modellezéséhez.

A kutatás célja, hogy:

  • felismerje a járvány gócpontjait és hullámait,

  • javítsa az előrejelzések megbízhatóságát,

  • felmérje az oltási hajlandóságot a magyar lakosság körében.

Az információk birtokában az egészségügyi hatóságok gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a járványhelyzetre.

A MASZK 2.0-ban a résztvevők nem csupán adatforrások, hanem a kutatómunka aktív tagjai. Dr. Koltai Júlia társadalomkutató így fogalmazott: „Olyan kutatást végzünk, ahol nem megfigyeljük az embereket, hanem velük együtt dolgozunk a társadalom egészségéért. Minden egyes kitöltő a kutatócsoportunk külsős tagjává válik, hiszen az Önök megfigyelései alkotják a tudományos munka alapját.”

Az adatok alapján 2025 októberében és novemberében a 30-44 éves korosztályban volt a legmagasabb azok aránya, akik betegnek érezték magukat. Ez rávilágít arra, hogy a középkorú, aktív lakosság is jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében.

Lelkes amatőrök segítik elő a tudományos áttöréseket: madarakat dokumentálnak és galaxisok formáit osztályozzák

A tudomány már nem csak a laborok és az egyetemek kiváltsága. Egyre több civil, diák és amatőr szakértő kapcsolódik be a kutatásokba a Citizen Science, azaz közösségi tudomány keretében. Önkéntesként adatokat gyűjthetnek, képeket osztályozhatnak, madarakat számolhatnak, vagy akár exobolygókat fedezhetnek fel – mindezzel valós tudományos eredményekhez járulnak hozzá.

Hogyan csatlakozhattok a kutatáshoz?

A részvétel teljesen anonim és önkéntes. Hetente mindössze 2 percet igényel, az adatok megadására a MASZK 2.0 weboldalán vagy az iOS és Android alkalmazásokon keresztül van lehetőség. A rendszeres adatszolgáltatást a kutatók ösztönzőkkel honorálják: a kitöltők között hetente értékes nyereményeket sorsolnak ki.

Hozzászólások

Középiskolai felvételi: hány ponttól esélyes, hogy behívják szóbelizni a hatodikosokat egy budapesti elitgimibe?

2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.

„Az számít erénynek, ha valaki vállalja az egyéniségét és a saját látásmódját” - interjú a MOME megbízott rektorával

Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.