A SZTE a lakosság bevonásával térképezi fel az influenzajárvány terjedését

A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.

A WHO jelentése szerint az idei európai influenza-szezon mintegy négy héttel korábban kezdődött - írja a National Geographic.

December 8-14. között már 28 ország jelzett magas vagy nagyon magas influenzás aktivitást. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint december 15-21. között ezer fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg az akut légúti fertőzések száma meghaladta a 250 ezret. Január 12-18. között a számok nem mérséklődtek: 45 700 fő kereste fel orvosát influenzaszerű tünetekkel, és 216 300-an szenvedtek akut légúti fertőzésekben.

A kórházi ellátás iránti igény különösen a 65 év felettiek körében magas, ami arra figyelmeztet, hogy a vírus továbbra is komoly terhet jelent az egészségügyi rendszer számára.

Hogyan segít a MASZK 2.0 kutatás?

A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a citizen science, azaz a „közösségi tudomány” módszerét alkalmazza: a lakosság aktívan részt vesz a kutatásban, adataik formálják a matematikai modelleket. A hagyományos egészségügyi adatokból hiányoznak a viselkedési mintákra, társas kapcsolatokra és óvintézkedésekre vonatkozó információk, pedig ezek kulcsfontosságúak a járványok pontos modellezéséhez.

A kutatás célja, hogy:

  • felismerje a járvány gócpontjait és hullámait,

  • javítsa az előrejelzések megbízhatóságát,

  • felmérje az oltási hajlandóságot a magyar lakosság körében.

Az információk birtokában az egészségügyi hatóságok gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a járványhelyzetre.

A MASZK 2.0-ban a résztvevők nem csupán adatforrások, hanem a kutatómunka aktív tagjai. Dr. Koltai Júlia társadalomkutató így fogalmazott: „Olyan kutatást végzünk, ahol nem megfigyeljük az embereket, hanem velük együtt dolgozunk a társadalom egészségéért. Minden egyes kitöltő a kutatócsoportunk külsős tagjává válik, hiszen az Önök megfigyelései alkotják a tudományos munka alapját.”

Az adatok alapján 2025 októberében és novemberében a 30-44 éves korosztályban volt a legmagasabb azok aránya, akik betegnek érezték magukat. Ez rávilágít arra, hogy a középkorú, aktív lakosság is jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében.

Lelkes amatőrök segítik elő a tudományos áttöréseket: madarakat dokumentálnak és galaxisok formáit osztályozzák

A tudomány már nem csak a laborok és az egyetemek kiváltsága. Egyre több civil, diák és amatőr szakértő kapcsolódik be a kutatásokba a Citizen Science, azaz közösségi tudomány keretében. Önkéntesként adatokat gyűjthetnek, képeket osztályozhatnak, madarakat számolhatnak, vagy akár exobolygókat fedezhetnek fel – mindezzel valós tudományos eredményekhez járulnak hozzá.

Hogyan csatlakozhattok a kutatáshoz?

A részvétel teljesen anonim és önkéntes. Hetente mindössze 2 percet igényel, az adatok megadására a MASZK 2.0 weboldalán vagy az iOS és Android alkalmazásokon keresztül van lehetőség. A rendszeres adatszolgáltatást a kutatók ösztönzőkkel honorálják: a kitöltők között hetente értékes nyereményeket sorsolnak ki.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.