Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Barna Zsolt bankvezér többek szerint azért távozhatott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között.
Barna Zsolt egy hete jelentette be, hogy lemond a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kuratóriumának elnökségéről és tagságáról. A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló pénzügyi szakembert 14 hónappal korábban választották meg az alapítványi hátterű PTE kuratóriumának élére.
Barna írásos nyilatkozatában két indok szerepelt a távozásra:
Mint a Népszava írja, a PTE modernizációs programja valójában nem készült el. Informátoraik szerint az elmúlt évben folytak náluk szakmai és gazdasági átvilágítások, de olyan program még nem született, ami megfogalmazná, hogy az egyetem a felsőoktatás nemzetközi piacán hová szeretne eljutni, és ehhez intézményi és kari szinten milyen szemléletváltás és organizáció, illetve milyen beruházások szükségesek.

Nem volt meg az összhang?
Az egyetemen többen úgy tudták, hogy a bankvezér főképp azért távozott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között, és az elnök csak 5-8 hetente látogatott el az intézménybe.
Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében: tavaly egyik üzlettársát és bizalmasát akarta kinevezni az alapítvány élére, de ez nem valósulhatott meg. A lap birtokába jutott olyan információ is, amely szerint az alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága bizalmatlansági indítványt készült benyújtani Barna ellen, és ő ennek hatására döntött úgy, hogy lemond január 31-ével.
Barna Zsolt nem reagált a Népszava megkeresésére. A lap emlékeztetett, hogy amikor a kormány 2021-től a hazai egyetemek többségét kivette az állam kezéből, és fenntartásukat közfeladatot ellátó alapítványokra bízta, az alapítványok kuratóirumába a Fideszhez erősen kötődő jelölteket delegáltak – így történt ez Pécsen is. A tagok közül beszéltek Mikes Évával (a párt egykori parlamenti képviselője és volt kormánybiztosa) és Szili Katalinnal (a Miniszterelnökség tanácsadója), akik cáfolták, hogy nézetkülönbség lett volna a kuratórium tagjai és az elnök között, állították, hogy Barna nem akarta őket más tagokra cserélni, és ők sem akartak bizalmatlansági indítványt benyújtani Barna ellen.
A PTE rektora, Miseta Attila megerősítette, hogy még nincs fellapozható modernizációs programja az egyetemnek, de az elmúlt években készült átvilágításokra felépíthető egy ilyen projekt. Hozzátette, egyelőre minden terv megvalósíthatóságát elbizonytalanítja, hogy az egyetemi beruházások eddigi támogatási forrásai kifutottak, és újakat a kormány mostanáig nem hirdetett meg. A forráshiányt fokozza, hogy az alapítványivá átszervezett egyetemek az uniótól nem remélhetnek támogatást, mivel az EU kontrollálhatatlannak minősítette ezeknek az intézményeknek a gazdálkodását. A rektor a bizalmatlansági indítványról azt mondta, hallott róla, de nem tudja megerősíteni.
Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra, a PTE rektori hivatala mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.