Testületen belüli ellentétek miatt mondhatott le posztjáról a pécsi egyetem kuratóriumának elnöke, Barna Zsolt

Barna Zsolt bankvezér többek szerint azért távozhatott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között.

Barna Zsolt egy hete jelentette be, hogy lemond a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kuratóriumának elnökségéről és tagságáról. A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló pénzügyi szakembert 14 hónappal korábban választották meg az alapítványi hátterű PTE kuratóriumának élére.

Barna írásos nyilatkozatában két indok szerepelt a távozásra:

  • irányítása alatt elkészült a PTE modernizációs programja, vagyis elvégezte az általa vállalt kuratóriumi munka javát,
  • másrészt a következő 5 évben az MBH Bank elnök-vezérigazgatójaként a pénzintézetnél ráváró feladatokra akar koncentrálni.

Mint a Népszava írja, a PTE modernizációs programja valójában nem készült el. Informátoraik szerint az elmúlt évben folytak náluk szakmai és gazdasági átvilágítások, de olyan program még nem született, ami megfogalmazná, hogy az egyetem a felsőoktatás nemzetközi piacán hová szeretne eljutni, és ehhez intézményi és kari szinten milyen szemléletváltás és organizáció, illetve milyen beruházások szükségesek.

 

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében

Nem volt meg az összhang?

Az egyetemen többen úgy tudták, hogy a bankvezér főképp azért távozott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között, és az elnök csak 5-8 hetente látogatott el az intézménybe.

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében: tavaly egyik üzlettársát és bizalmasát akarta kinevezni az alapítvány élére, de ez nem valósulhatott meg. A lap birtokába jutott olyan információ is, amely szerint az alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága bizalmatlansági indítványt készült benyújtani Barna ellen, és ő ennek hatására döntött úgy, hogy lemond január 31-ével.

Barna Zsolt nem reagált a Népszava megkeresésére. A lap emlékeztetett, hogy amikor a kormány 2021-től a hazai egyetemek többségét kivette az állam kezéből, és fenntartásukat közfeladatot ellátó alapítványokra bízta, az alapítványok kuratóirumába a Fideszhez erősen kötődő jelölteket delegáltak – így történt ez Pécsen is. A tagok közül beszéltek Mikes Évával (a párt egykori parlamenti képviselője és volt kormánybiztosa) és Szili Katalinnal (a Miniszterelnökség tanácsadója), akik cáfolták, hogy nézetkülönbség lett volna a kuratórium tagjai és az elnök között, állították, hogy Barna nem akarta őket más tagokra cserélni, és ők sem akartak bizalmatlansági indítványt benyújtani Barna ellen.

A PTE rektora, Miseta Attila megerősítette, hogy még nincs fellapozható modernizációs programja az egyetemnek, de az elmúlt években készült átvilágításokra felépíthető egy ilyen projekt. Hozzátette, egyelőre minden terv megvalósíthatóságát elbizonytalanítja, hogy az egyetemi beruházások eddigi támogatási forrásai kifutottak, és újakat a kormány mostanáig nem hirdetett meg. A forráshiányt fokozza, hogy az alapítványivá átszervezett egyetemek az uniótól nem remélhetnek támogatást, mivel az EU kontrollálhatatlannak minősítette ezeknek az intézményeknek a gazdálkodását. A rektor a bizalmatlansági indítványról azt mondta, hallott róla, de nem tudja megerősíteni.

Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra, a PTE rektori hivatala mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.