Testületen belüli ellentétek miatt mondhatott le posztjáról a pécsi egyetem kuratóriumának elnöke, Barna Zsolt

Barna Zsolt bankvezér többek szerint azért távozhatott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között.

Barna Zsolt egy hete jelentette be, hogy lemond a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kuratóriumának elnökségéről és tagságáról. A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló pénzügyi szakembert 14 hónappal korábban választották meg az alapítványi hátterű PTE kuratóriumának élére.

Barna írásos nyilatkozatában két indok szerepelt a távozásra:

  • irányítása alatt elkészült a PTE modernizációs programja, vagyis elvégezte az általa vállalt kuratóriumi munka javát,
  • másrészt a következő 5 évben az MBH Bank elnök-vezérigazgatójaként a pénzintézetnél ráváró feladatokra akar koncentrálni.

Mint a Népszava írja, a PTE modernizációs programja valójában nem készült el. Informátoraik szerint az elmúlt évben folytak náluk szakmai és gazdasági átvilágítások, de olyan program még nem született, ami megfogalmazná, hogy az egyetem a felsőoktatás nemzetközi piacán hová szeretne eljutni, és ehhez intézményi és kari szinten milyen szemléletváltás és organizáció, illetve milyen beruházások szükségesek.

 

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében

Nem volt meg az összhang?

Az egyetemen többen úgy tudták, hogy a bankvezér főképp azért távozott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között, és az elnök csak 5-8 hetente látogatott el az intézménybe.

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében: tavaly egyik üzlettársát és bizalmasát akarta kinevezni az alapítvány élére, de ez nem valósulhatott meg. A lap birtokába jutott olyan információ is, amely szerint az alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága bizalmatlansági indítványt készült benyújtani Barna ellen, és ő ennek hatására döntött úgy, hogy lemond január 31-ével.

Barna Zsolt nem reagált a Népszava megkeresésére. A lap emlékeztetett, hogy amikor a kormány 2021-től a hazai egyetemek többségét kivette az állam kezéből, és fenntartásukat közfeladatot ellátó alapítványokra bízta, az alapítványok kuratóirumába a Fideszhez erősen kötődő jelölteket delegáltak – így történt ez Pécsen is. A tagok közül beszéltek Mikes Évával (a párt egykori parlamenti képviselője és volt kormánybiztosa) és Szili Katalinnal (a Miniszterelnökség tanácsadója), akik cáfolták, hogy nézetkülönbség lett volna a kuratórium tagjai és az elnök között, állították, hogy Barna nem akarta őket más tagokra cserélni, és ők sem akartak bizalmatlansági indítványt benyújtani Barna ellen.

A PTE rektora, Miseta Attila megerősítette, hogy még nincs fellapozható modernizációs programja az egyetemnek, de az elmúlt években készült átvilágításokra felépíthető egy ilyen projekt. Hozzátette, egyelőre minden terv megvalósíthatóságát elbizonytalanítja, hogy az egyetemi beruházások eddigi támogatási forrásai kifutottak, és újakat a kormány mostanáig nem hirdetett meg. A forráshiányt fokozza, hogy az alapítványivá átszervezett egyetemek az uniótól nem remélhetnek támogatást, mivel az EU kontrollálhatatlannak minősítette ezeknek az intézményeknek a gazdálkodását. A rektor a bizalmatlansági indítványról azt mondta, hallott róla, de nem tudja megerősíteni.

Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra, a PTE rektori hivatala mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?