Barna Zsolt, az MBH elnök-vezérigazgatója nem csak új tagja lett a kuratóriumnak, hanem rögtön meg is választották az elnöki pozícióba.
Korábban mi is írtunk róla, hogy októberben lemondott Bódis József az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöki pozíciójáról. A lépését azzal indokolta, hogy bár szerinte az egyetem számos területen lépett előre az elmúlt években, a piacosodásával kapcsolatban még bőven lehetne fejlődni. Úgy érezte, hogy az egyetem további fejlődését azzal tudja a legjobban szolgálni, ha egy lépést hátrál és átadja a pozícióját valakinek, aki otthonosabban mozog ezen a téren.
Ez a személy végül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank elnök-vezérigazgatója, Barna Zsolt lett - közölte az MTI. Megválasztása kapcsán azt mondta, hogy “egy egyetem nem csupán a tudás központja, hanem a gazdasági innováció és fejlődés forrása is”.
A PTE-re mindig is úgy tekintett, mint alma materére és a saját pályája meghatározó kiindulóállomására – hiszen 1997-ben ő maga is a PTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett - ezért különösen fontosnak tartja, hogy elősegítse az “itt zajló oktatást és kutatást, amely a jövő gazdaságának hajtóereje” – mondta és hozzátette, hogy a kuratórium elnökeként a PTE további erősítése a célja.
Barna Zsolt pályafutását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) kezdte, majd 2010-től az OTP-csoporton belül számos hazai és nemzetközi felsővezetői pozíciót töltött be, 2020. október 30-tól a Magyar Bankholding Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2021. január 1-jétől az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, 2023 májusától a hármas fúzió nyomán létrejövő MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, és a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja – foglalták össze röviden a közleményben az eddigi tevékenységeit.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
