Lemondott a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke

Bódis József 2021-től volt az egyetemet fenntartó alapítvány elnöke.

  • Székács Linda

Lemondott a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában betöltött elnöki posztjáról a felsőoktatás modellváltását felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként levezénylő Bódis József - tudatta sajtóközleményben a Pécsi Tudományegyetem.

Október 8-án tartotta a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma a munkaprogramja szerint soron következő, rendes ülését, melyen Bódis József napirenden kívül bejelentette, hogy lemond elnöki pozíciójáról. A kuratórium a döntést tudomásul vette. A testületnek így 30 napja lesz arra, hogy Bódis József helyett új elnököt jelöljön és válasszon a kuratórium élére

- írják.

A Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöki pozícióját Bódis annak 2021-es megalakulásától kezdve töltötte be. Lemondását azzal indokolja, hogy bár szerinte az egyetem számos területen lépett előre az elmúlt években, a piacosodásával kapcsolatban még bőven lehetne fejlődni.

Bódis azt írja, úgy érzi, az egyetem további fejlődését azzal tudja leginkább segíteni, ha most egyet hátralép és átadja a helyét a kuratórium élén valaki olyannak, akinek van ezen a területen szerzett tudása és tapasztalata, és "ezt a tapasztalatát, lobbierejét a PTE javára tudná és szeretné fordítani.”

Bódis József egyébként októberben már a második kuratóriumi elnök, aki lemond a posztjáról. Október 2-án Palkovics László, a győri egyetemet fenntartó alapítvány elnöke távozott a pozíciójából. Igaz, teljesen más okokból.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.