Bódis József 2021-től volt az egyetemet fenntartó alapítvány elnöke.
Lemondott a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában betöltött elnöki posztjáról a felsőoktatás modellváltását felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként levezénylő Bódis József - tudatta sajtóközleményben a Pécsi Tudományegyetem.
Október 8-án tartotta a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma a munkaprogramja szerint soron következő, rendes ülését, melyen Bódis József napirenden kívül bejelentette, hogy lemond elnöki pozíciójáról. A kuratórium a döntést tudomásul vette. A testületnek így 30 napja lesz arra, hogy Bódis József helyett új elnököt jelöljön és válasszon a kuratórium élére
- írják.
A Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöki pozícióját Bódis annak 2021-es megalakulásától kezdve töltötte be. Lemondását azzal indokolja, hogy bár szerinte az egyetem számos területen lépett előre az elmúlt években, a piacosodásával kapcsolatban még bőven lehetne fejlődni.
Bódis azt írja, úgy érzi, az egyetem további fejlődését azzal tudja leginkább segíteni, ha most egyet hátralép és átadja a helyét a kuratórium élén valaki olyannak, akinek van ezen a területen szerzett tudása és tapasztalata, és "ezt a tapasztalatát, lobbierejét a PTE javára tudná és szeretné fordítani.”
Bódis József egyébként októberben már a második kuratóriumi elnök, aki lemond a posztjáról. Október 2-án Palkovics László, a győri egyetemet fenntartó alapítvány elnöke távozott a pozíciójából. Igaz, teljesen más okokból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
