Intézményi pont járhat, ha családi kötődésünk van az egyetemhez

A felsőoktatási felvételi megújításának fontos eleme, hogy a többletpontok rendszerét kiszervezték az egyetemeknek, amelyek így maguk dönthetik el, mit és hány ponttal jutalmaznak. A listákban egészen furcsa jogcímek is feltűnnek.

  • Eduline

2024 óta a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg, hogy a felvételin maximálisan elérhető 500 pontból 100-at milyen követelményekért, illetve eredményekért adnak. Míg azonban a korábbi rendszerben ez a 100 pont csak nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, esélyegyenlőség jogcímen, valamint tanulmányi versenyen és sportban elért eredményekért járt, az Oktatási Hivatal gyűjtése szerint 2024 óta a leggyakrabban

  • tanulmányi és művészeti versenyen elért eredmény,
  • nyelvtudás,
  • esélyegyenlőség megteremtése,
  • munkatapasztalat, önkéntes tevékenység,
  • nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,
  • emelt szintű érettségi, felvételi vizsga,
  • kompetenciateszt,
  • sporteredmény,
  • szakképesítés,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél érhet extra felvételi pontokat.

Egyes egyetemeken ugyanakkor egészen meglepő dolgokat is jutalmaznak. Olyasmiket is, amelyeknek a felvételiző diákok tudásához, képességeihez nem sok közük van.

Szorgos hitélet

Részben talán az önkéntes tevékenység kategóriájába sorolható, hogy főként az egyházi egyetemeken bőkezűen jutalmazzák a diákok hitéletét és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket. Legyen szó arról, hogy valaki a helyi gyülekezetben tevékenykedik, vagy egyszerűen egyházi középiskolába jár és ott részt vesz a hittanórákon, esetleg még abból is érettségizik, ezek a katolikus, az evangélikus és a református egyház fenntartásában működő egyetemeken is pontokat érnek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például 15 pont jár a középiskolában tanult katolikus hittanért, 10 pont a helyi katolikus egyházközösségben folytatott aktív részvételért és 50, ha valakinek van hitélethez köthető korábbi végzettsége. A Károli Gáspár Református Egyetemen 25 pontot ér, ha a felvételiző református középiskolából érkezik, szintén 25 pontot a hittanból tett érettségi vizsga és 20 pontot, ha valaki a Magyar Református Egyháznál önkénteskedik. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen pedig a hittanból tett jeles érettségit 30, a jót 20 intézményi ponttal értékelik.

 

Túry Gergely

Önkéntes katonai szolgálat

Akár a maximális 500 pontot is túllépheti azoknak a hallgatóknak a felvételin szerzett összpontszáma, akik a tanulmányaik mellett önkéntes, tartalékos katonai szolgálatot vállalnak. Erre minden egyetemen ugyanazok a szabályok vonatkoznak, az Oktatási Hivatal szerint ugyanis ez hivatalosan nem intézményi, hanem központilag adandó többletpont. A Honvédelmi Minisztérium rendelete alapján az alapkiképzés elvégzéséért 16 pont jár, a legalább hat hónapos szolgálat 32 pontot, további hathavi egybefüggő katonai szolgálat – összesen tehát 12 hónap – pedig 64 pontot ér. A többletpontokra megszerzett jogosultságok nem évülnek el, azok megszerzéséhez a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által kiállított igazolás szükséges.

Nyílt nap, motivációs levél, Kutatók Éjszakája

A szokatlan intézményi pontok körébe tartozik az is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán a kar által kiállított igazolás ellenében 10 intézményi többletpontot kapnak azok a felvételizők, akik részt vesznek a nyílt napon. Ugyanezért 3 pont jár a Debreceni Egyetem egyes képzésein is, 5 pont pedig azért kapható, ha a felvételiző az elmúlt öt évben legalább egy alkalommal részt vett a Kutatók Éjszakája programjain is az egyetemen. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán pedig minden alapszakon akár 50 pluszpont is kapható, ha a felvételiző motivációs levelet ír, vagy részt vesz az egyetem által szervezett felvételi beszélgetésen. Ugyanez 50 pontot érhet a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán is.

 

Mónus Márton

Rokon, aki ugyanazon az egyetemen végzett

A furcsa többletpontok csúcsa, hogy vannak egyetemek, ahol pontokat ér, ha a felvételiző közvetlen közeli családjában van olyan, aki szintén abba az intézménybe jár vagy ott szerzett korábban diplomát. A Dunaújvárosi Egyetemen például 15 pont jár azért, ha a jelentkező nagyszülője, szülője, testvére, házastársa vagy gyereke is erre az egyetemre járt, jár. További 30 pont szerezhető, ha magának a jelentkezőnek már van olyan végzettsége, amit ezen az egyetemen szerzett, ha pedig a középiskolás évei alatt legalább 10 órányi közösségi szolgálatot itt végzett, azt 20 ponttal jutalmazzák.

Az egyetemnek tetsző középiskola

Szintén pontok járhatnak azért, ha a felvételiző az egyetem fenntartásában működő vagy „neki tetsző” középiskolában végzett. A Dunaújvárosi Egyetemen például automatikusan megkapják a maximális 100 pontot azok a diákok, akik a Bánki Donát Technikumban érettségiztek. 50 pont pedig azoknak is jár, akik egyszerűen Pakson vagy Dunaújvárosban jártak középiskolába. Az Általános Orvostudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar kivételével szintén pontok járnak hasonló jogcímen a Pécsi Tudományegyetemen is. Ebben az esetben a „meghatározott vármegyékben működő köznevelési intézményben szerzett érettségi bizonyítvány alapján 10 intézményi pontot adnak a 4,2-es átlagot elérő érettségi eredményért.”

MCC-tagság és felvételi előkészítők

Többek között a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen is pontokat ér, ha a felvételizők korábban elvégezték az egyetem által szervezett felvételi előkészítők valamelyikét. De 2025-től azért is pontok járnak számos egyetemen, ha a felvételizők elvégezték a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás programját vagy valamilyen e-learning-képzését. A Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen például ezekért maximum 10 pont kapható, a Miskolci Egyetemen pedig 20.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.