Akár 20 többletpontot is kaphatnak azok a felvételizők, akik elvégezték az MCC programját

2025-től több magyar egyetemen is pluszpontot ér a felvételin, ha a jelentkező elvégezte a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját – sőt, a kedvezmény 2026-tól tovább terjed. Míg egyes intézmények akár 20 pontot is adnak ezért, mások további, vitatott jogcímekkel – egyházi életben való részvétellel, preferált középiskolai érettségivel, nyílt napokon való megjelenéssel vagy családi kötődéssel – is jutalmazzák a felvételizőket.

  • Székács Linda

Számos egyetemen 2025-től kaphattak először többletpontot azért a felvételizők, ha elvégezték a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját.

Az MCC honlapja szerint

  • a Miskolci Egyetemen 2025-től 20 pont jár egységesen minden karon,
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 10 pont egységesen minden karon,
  • a Pécsi Tudományegyetemen 2025-től az alábbi karokon adnak maximum 10 pontot: ÁJK, BTK, ETK, KPVK (Szekszárd) és MIK.
  • a Szegedi Tudományegyetemen 2025-től az alábbi karokon adnak 20 pontot: Bölcsészettudomány, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Gazdaságtudományi, Mérnöki, Mezőgazdasági Kar. Az Állam-és Jogtudományi Karon és a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon 10 pontot.

A győri Széchenyi István Egyetemen pedig már 2024-től 20 pontot adtak ezért minden karon. A lista pedig 2026-ban tovább bővül; a

  • veszprémi Pannon Egyetemen 2026-tól 20 pont jár egységesen minden karon,
  • a Debreceni Egyetemen pedig az Állam-és Jogtudományi Kar, Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Műszaki Kar, Természettudományi és Technológiai Kar ad érte 10 pontot.

De az MCC-tagság mellett az egyetemek számos egyéb furcsaságra is adnak többletpontokat, mióta átalakították a felsőoktatási felvételi rendszerét. Ilyen a hitélet, preferált középiskolában szerzett érettségi, nyílt napon való részvétel és az is, ha a felvételiző valamelyik családtagja ugyanazon az egyetemen végzett, ahová ő is jelentkezik.

Vannak is olyan jogcímek, amikből kifejezetten látszik az a cél, hogy azoknak a diákoknak is adhassanak pontot, akik kevesebbet hoznak, vagy hogy az egyházi egyetemek az egyházi középiskolák tanulóit preferálják

- nyilatkozta ezzel kapcsolatban tavaly ősszel Polónyi István oktatáskutató.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.