Ebben a két országban a pedagógiai mesterképzések a legnépszerűbbek

Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.

A Visual Capitalist vizualizációja bemutatja, mely országokban és milyen arányban választják a diákok a pedagógiai mesterképzéseket, valamint hogyan térnek el ettől a globális trendtől egyes nemzetek.

Spanyolországban és Norvégiában az oktatást választják a legtöbben

Az oktatás a legnépszerűbb mesterképzés több országban:
  • Spanyolországban a hallgatók 27%-a jelentkezik pedagógiai szakokra, ezzel országos szinten a legnagyobb arányban választják a pedagógusi pályát.
  • Izlandon az oktatás 25%-kal, Mexikóban 24%-kal van jelen a hallgatói választások között.
  • Norvégiában az oktatás és az üzlet-jog mesterképzések holtversenyben vezetnek, mindkettőt 18% választotta. Bár megoszlik a választás, az oktatás így is az ország legnépszerűbb mesterprogramja.

    Ez arra utal, hogy a pedagógusi pálya iránti kereslet és az oktatás minőségének javítására irányuló társadalmi prioritások jelentősen befolyásolják a hallgatói döntéseket.

    Globálisan az üzleti és jogi mesterképzések a legnépszerűbbek

    • Luxemburgban a hallgatók 62%-a választotta az üzlet és jog képzést, így minden más terület szinte eltörpül.
    • Kolumbiában és Costa Ricán is 50% fölötti arányban jelentkeznek diákok az üzleti és jogi szakokra.

    Ez azt mutatja, hogy bizonyos országokban a mesterképzés célja kifejezetten a karrierorientált, magas foglalkoztathatóságot biztosító tudás megszerzése.

    Érdekes módon, vannak országok, ahol az üzleti és jogi képzés aránya mindenhol 20% alatt marad:

    • Japánban a mérnöki szakok vezetnek 33%-kal, üzlet és jog mindössze 15% körül.
    • Svédországban a mérnöki programok a legnépszerűbbek, az üzlet és jog pedig kevesebb mint 20%-ot ér el.
    • Spanyolországban és Brazíliában az üzleti és jogi mesterképzések aránya szintén 20% alatti, míg a hallgatók nagy része pedagógiai vagy „egyéb” területeket választ.

    Ez a különbség jól mutatja, hogy a helyi gazdasági és társadalmi igények, valamint a munkaerőpiac alakítja a hallgatói preferenciákat.

    shutterstock

    Egészségügyi szakok a növekvő igény miatt

    Az egészségügyi mesterképzések egyre népszerűbbek világszerte, különösen azokban az országokban, ahol a lakosság öregedő vagy az egészségügyi ellátás bővítése kiemelt cél.
    • Japánban az egészségügyi képzéseket a hallgatók 27%-a választotta, az ország öregedő társadalmára reagálva.
    • Az Egyesült Államokban az egészségügyi szakok aránya szintén jelentős, körülbelül 26%-os, ami a növekvő egészségügyi szolgáltatások iránti igényt tükrözi.
    • Baltikumban, Lettországban és Litvániában is kiemelkedően népszerű az egészségügyi mesterképzés, a hallgatók 28–29%-a választja ezt a pályát.
      Hozzászólások

      A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

      A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

      Felsőoktatás
      Palotás Zsuzsanna

      Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

      A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

      Közoktatás
      Palotás Zsuzsanna

      A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

      A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

      Közoktatás
      Pukli István