Sohasem volt még ennyire kevés hallgató az osztatlan pedagógusképzéseken, mint az előző szemeszterben

Az osztatlan tanárszakokra járó hallgatók száma tovább csökkent a 2024/2025-ös tavaszi félévben.

A Felsőoktatási Információs Rendszer adataiból kiderült, hogy a 2024/2025-ös tavaszi félévben osztatlan pedagógusképzésen csupán 6671 hallgató tanult, egy évvel korábban ez a szám még 6927 fő volt.

A 2023-as tavaszi félévben 7439-en, míg 2022-ben 8105-en jártak valamelyik osztatlan tanárszakra egyetemre. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az őszi félévekre általában több egyetemista iratkozik be a félévre, ez az osztatlan pedagógusképzésekre is igaz, bár a csökkenő tendencia ebben az esetben is látszik.)

Ők azok a diákok, akik az elöregedő pedagógustársadalom utánpótlását jelentenék. A 2023/2024-es tanévben a KSH adatai szerint az általános iskolai tanárok fele elmúlt 50 éves. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya volt a legmagasabb, közel 19 százalék. A 30 évnél fiatalabbak a főállású általános iskolai pedagógusok csupán 6,7 százalékát tették ki.

Ezután nem meglepő, hogy a 2025/2026-os tanév kezdete előtt szinte lehetetlen feladat fizikatanárt keresni. Mindezt úgy, hogy a pedagógusok fizetése 2025 januárjában tovább emelkedett.

A bérsávok idéntől az alábbiak szerint alakultak bruttóban:

  • pedagógus I. esetén: 653 100 Ft- 1 290 800 Ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 Ft- 1 375 600 Ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 Ft- 1 654 400 Ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 Ft-1 781600 Ft.

Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül), hogy

  • a gyakornokok 426 199 Ft-ot
  • pedagógus I. kategóriában minimum 434 312 Ft-ot
  • pedagógus II. kategóriában minimum 439 166 Ft-ot
  • mesterpedagógusként minimum 476 739 Ft-ot
  • kutatótanár esetében pedig minimum 558 600 Ft-ot vihetnek haza a tanárok havonta.

Aki pedig a teljesítményértékelésen legalább 80 pontot szerzett, pluszban kapott 20 ezer forintot. Hogy ez miért jelent bajt, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.