Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az osztatlan tanárszakokra járó hallgatók száma tovább csökkent a 2024/2025-ös tavaszi félévben.
A Felsőoktatási Információs Rendszer adataiból kiderült, hogy a 2024/2025-ös tavaszi félévben osztatlan pedagógusképzésen csupán 6671 hallgató tanult, egy évvel korábban ez a szám még 6927 fő volt.
A 2023-as tavaszi félévben 7439-en, míg 2022-ben 8105-en jártak valamelyik osztatlan tanárszakra egyetemre. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az őszi félévekre általában több egyetemista iratkozik be a félévre, ez az osztatlan pedagógusképzésekre is igaz, bár a csökkenő tendencia ebben az esetben is látszik.)
Ők azok a diákok, akik az elöregedő pedagógustársadalom utánpótlását jelentenék. A 2023/2024-es tanévben a KSH adatai szerint az általános iskolai tanárok fele elmúlt 50 éves. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya volt a legmagasabb, közel 19 százalék. A 30 évnél fiatalabbak a főállású általános iskolai pedagógusok csupán 6,7 százalékát tették ki.
Ezután nem meglepő, hogy a 2025/2026-os tanév kezdete előtt szinte lehetetlen feladat fizikatanárt keresni. Mindezt úgy, hogy a pedagógusok fizetése 2025 januárjában tovább emelkedett.
A bérsávok idéntől az alábbiak szerint alakultak bruttóban:
Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül), hogy
Aki pedig a teljesítményértékelésen legalább 80 pontot szerzett, pluszban kapott 20 ezer forintot. Hogy ez miért jelent bajt, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.