Friss felvételi statisztikák szerint egyre jobban erősödik a vidéki felsőoktatás szerepe

Az adatokból jól látszik, hogy nagyban befolyásolhatja az egyetemválasztást a lakóhely is. A vidéki lakosú gólyák nagyobb valószínűséggel választottak a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemet.

  • Rodler Lili

A 2025-ös felvételi adatok szerint a Felvi oldalán, Budapest továbbra is vezeti a rangsort a felsőoktatási tanulmányokat kezdők körében – 37 634 gólyát vettek fel alap- és osztatlan képzésre –, de a jelentkezők közel fele vidéki intézményben kezdi meg tanulmányait. Ez azt mutatja, hogy már nem kizárólag fővárosközpontú a felsőoktatás.

 

Az alap- és osztatlan képzésre felvettek száma, vármegyék szerint
Felvi.hu

A legnagyobb vidéki egyetemvárosok – Debrecen, Szeged, Győr és Pécs – továbbra is komoly vonzerőt jelentenek: Debrecenbe (Hajdú-Bihar vármegye) több mint 6 000, Szegedre (Csongrád-Csanád vármegye) közel 6 000, Győrbe (Győr-Moson-Sopron vármegye) és Pécsre (Baranya vármegye) pedig több ezer hallgatót vettek fel. A keleti és nyugati nagyvárosok regionális felsőoktatási központként stabilan tartják vagy erősítik pozíciójukat.

Ezek a legélhetőbb magyar egyetemi városok

A lakóhely szerinti adatok is a vidéki jelenlét erősödését mutatják: a 61 778 fő vidéki lakosú felvett hallgató a belépők többségét adja. Pest vármegye 12 448 gólyával vezet, de a keleti régiók (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) mind 4 000 fő feletti létszámot hoztak. Nyugaton és délen Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Baranya vármegyék szintén több ezer új egyetemistával képviseltetik magukat.

 

Az alap- és osztatlan képzésre felvettek száma lakóhely szerint (csak a vármegyék, Budapest nélkül)
Felvi.hu

Az adatok alátámasztják, hogy a vidéki felsőoktatás nem veszít jelentőségéből: a hallgatók sokszor lakóhelyükhöz közel keresnek minőségi képzést, ami erősíti a regionális egyetemvárosok megtartó erejét.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.