Friss felvételi statisztikák szerint egyre jobban erősödik a vidéki felsőoktatás szerepe

Az adatokból jól látszik, hogy nagyban befolyásolhatja az egyetemválasztást a lakóhely is. A vidéki lakosú gólyák nagyobb valószínűséggel választottak a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemet.

  • Rodler Lili

A 2025-ös felvételi adatok szerint a Felvi oldalán, Budapest továbbra is vezeti a rangsort a felsőoktatási tanulmányokat kezdők körében – 37 634 gólyát vettek fel alap- és osztatlan képzésre –, de a jelentkezők közel fele vidéki intézményben kezdi meg tanulmányait. Ez azt mutatja, hogy már nem kizárólag fővárosközpontú a felsőoktatás.

 

Az alap- és osztatlan képzésre felvettek száma, vármegyék szerint
Felvi.hu

A legnagyobb vidéki egyetemvárosok – Debrecen, Szeged, Győr és Pécs – továbbra is komoly vonzerőt jelentenek: Debrecenbe (Hajdú-Bihar vármegye) több mint 6 000, Szegedre (Csongrád-Csanád vármegye) közel 6 000, Győrbe (Győr-Moson-Sopron vármegye) és Pécsre (Baranya vármegye) pedig több ezer hallgatót vettek fel. A keleti és nyugati nagyvárosok regionális felsőoktatási központként stabilan tartják vagy erősítik pozíciójukat.

Ezek a legélhetőbb magyar egyetemi városok

A lakóhely szerinti adatok is a vidéki jelenlét erősödését mutatják: a 61 778 fő vidéki lakosú felvett hallgató a belépők többségét adja. Pest vármegye 12 448 gólyával vezet, de a keleti régiók (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) mind 4 000 fő feletti létszámot hoztak. Nyugaton és délen Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Baranya vármegyék szintén több ezer új egyetemistával képviseltetik magukat.

 

Az alap- és osztatlan képzésre felvettek száma lakóhely szerint (csak a vármegyék, Budapest nélkül)
Felvi.hu

Az adatok alátámasztják, hogy a vidéki felsőoktatás nem veszít jelentőségéből: a hallgatók sokszor lakóhelyükhöz közel keresnek minőségi képzést, ami erősíti a regionális egyetemvárosok megtartó erejét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna