Az adatokból jól látszik, hogy nagyban befolyásolhatja az egyetemválasztást a lakóhely is. A vidéki lakosú gólyák nagyobb valószínűséggel választottak a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemet.
A 2025-ös felvételi adatok szerint a Felvi oldalán, Budapest továbbra is vezeti a rangsort a felsőoktatási tanulmányokat kezdők körében – 37 634 gólyát vettek fel alap- és osztatlan képzésre –, de a jelentkezők közel fele vidéki intézményben kezdi meg tanulmányait. Ez azt mutatja, hogy már nem kizárólag fővárosközpontú a felsőoktatás.
A legnagyobb vidéki egyetemvárosok – Debrecen, Szeged, Győr és Pécs – továbbra is komoly vonzerőt jelentenek: Debrecenbe (Hajdú-Bihar vármegye) több mint 6 000, Szegedre (Csongrád-Csanád vármegye) közel 6 000, Győrbe (Győr-Moson-Sopron vármegye) és Pécsre (Baranya vármegye) pedig több ezer hallgatót vettek fel. A keleti és nyugati nagyvárosok regionális felsőoktatási központként stabilan tartják vagy erősítik pozíciójukat.
Ezek a legélhetőbb magyar egyetemi városok
A lakóhely szerinti adatok is a vidéki jelenlét erősödését mutatják: a 61 778 fő vidéki lakosú felvett hallgató a belépők többségét adja. Pest vármegye 12 448 gólyával vezet, de a keleti régiók (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) mind 4 000 fő feletti létszámot hoztak. Nyugaton és délen Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Baranya vármegyék szintén több ezer új egyetemistával képviseltetik magukat.
Az adatok alátámasztják, hogy a vidéki felsőoktatás nem veszít jelentőségéből: a hallgatók sokszor lakóhelyükhöz közel keresnek minőségi képzést, ami erősíti a regionális egyetemvárosok megtartó erejét.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
