Még rá sem bólintott az ELTE a szenátusa, de a kormány már az egyetemhez csatolta a kutatóintézeteket

Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán tiltakozott az átvétel ellen. A bejegyzésben kifejtették, hogy Orbán Viktor "a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi döntésével szembefordulva és az MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóinak, igazgatóinak és főigazgatóinak tiltakozását figyelmen kívül hagyva akarja véghezvinni tervét, hogy az ország alapkutatási hálózatát feldarabolja."

Bár az ELTE Irányító Testülete egy meglehetősen bortányosra sikeredett ülésén megszavazta az átalakítást, a június 23-i szenátusi ülésen arról döntöttek, hogy az ügyben később, egy rendkívüli szenátusi ülésen döntenek. Június 24-én pedig az MTA elnöksége arról határozott, hogy " tiltakozik a kutatóhálózat egységének megbontása ellen, és nem bocsátja rendelkezésre a kutatóhálózat ingó és ingatlan vagyonát, amelynek jelenleg is a tulajdonosa."

Ezekkel a döntésekkel megy szembe az Orbán Viktor által szignált két kormányhatározat, melyeket a 2025. június 24-i Magyar Közlönyben tettek közzé. A miniszterelnök az ELTE szenátusának döntését meg sem várva, a Magyar Tudományos Akadémia döntésének ellentmondóan, hatalmi szóval elrendelte a kutatóhálózat felosztását és a kutatóközpontoknak az ELTE-hez csatolását.

- olvasható a bejegyzésben, amiben kitértek arra is, hogy "ez a nyíltan autokratikus döntés szembemegy a kutatás és a felsőoktatás autonómiájával, és az önkormányzatiság utolsó bástyáit számolja fel."

 

Az MTA szerkesztőségünk részére is elküldött állásfoglalásából pedig az derült ki, hogy hibás döntésnek tartják a kutatóhálózat megbontását. Nem értenek egyet azzal, hogy ez a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg.

"Az Akadémia Elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani" - hangsúlyozták.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.