Az államvizsga az utolsó lépés a doktori cím megszerzése előtt. Azonban a technikai problémák és az eltérő vizsgáztatási gyakorlatok miatt idén is kérdések merülnek fel a vizsga egyenlőségét és biztonságát illetően.
Május 27-én kerül sor az általános orvostudományi karokon az államvizsga írásbeli részére, amelyet az ország négy orvosképző egyetemén (Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) egy időben írnak a végzős hallgatók. A vizsgát pedig az Országos Orvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) koordinálja.
Az írásbeli államvizsga tétje hatalmas: a 150 perces teszt során a hallgatóknak 180 kérdésre kell választ adniuk – ez az egyik utolsó komoly megmérettetés a diploma megszerzése előtt, hiszen ezt követően már csak a szóbeli vizsga van hátra.
MI a vizsgán – hallgatói tiltakozást váltott ki a Corvinus új oktatási kísérlete
Nagy a különbség, hogy online vagy papíron vizsgáznak
A záróvizsga lebonyolításának módját minden egyetem maga határozhatja meg: az intézmények dönthetnek arról, hogy hallgatóik online vagy hagyományos, papíralapú formában vizsgáznak. A választott forma azonban nem csupán technikai részlet, hiszen jelentős különbségeket hordoz magában.
Míg a papíralapú vizsgák során a hallgatók szabadon visszalapozhatnak, javíthatják korábbi válaszaikat, és újra átgondolhatják döntéseiket, addig az online rendszer jóval kötöttebb: a kérdések sorrendjén nem lehet változtatni, a kihagyott feladatokra pedig csupán egyszer van lehetőség visszatérni.
Ez a korlátozás nemcsak a vizsgázás élményét alakítja át, hanem felveti az esélyegyenlőség kérdését is – vajon biztosított-e ugyanaz a lehetőség minden hallgató számára, függetlenül attól, melyik formátumot alkalmazza az adott intézmény? Emellett pedig egy másik lehetséges probléma miatt is lehet aggódni.
Informatikai probléma élesben
2024-ben komoly fennakadások voltak az online vizsgáztatásban: a Semmelweis Egyetemen és a Debreceni Egyetemen is összeomlott az OZVB informatikai rendszere az államvizsga közben. A Semmelweis tájékoztatása szerint a hiba következtében a rendszer nem minden választ mentett el – a 180 kérdésből átlagosan csak 156 választ rögzítettek.
Ahol lehetett, a vizsga elején észlelt technikai problémák után papíralapú vizsgára váltottak. Az eset után az érintett intézmények és az OZVB közösen dolgoztak a megoldáson, ám a végső döntésről hivatalos közlemény nem született, a hallgatókat személyesen tájékoztatták.
Mit ígérnek 2025-re az egyetemek?
A tavalyi eset kapcsán megkerestük mind a négy egyetemet, hogy megtudjuk, idén milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy az technikai szempontból zavartalanul és biztonságosan lebonyolítható legyen.
A Semmelweis Egyetem a következőt válaszolta:
„Az Országos Orvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság – amely azonos időpontokban és feladatsorokkal bonyolítja le a négy orvos- és gyógyszerészképzést folytató egyetemen az írásbeli vizsgákat – honlapján tavaly hálózati terhelési probléma jelentkezett. 2025-ben a záróvizsgákhoz az informatikai platformot már egy olyan külső partner biztosítja, amelynek az egyidejű nagy létszámú online vizsgáztatásban szerzett rutinja biztosítja, hogy az orvosképzés írásbeli záróvizsgáztatása biztonságosan lebonyolítható legyen.”
Arra is kíváncsiak voltunk, mi az intézmény véleménye az online és a papíralapú vizsgáztatás közötti eltérésekről, különösen a feladatok visszanézésének és javításának lehetőségéről. Ezért megkérdeztük, a Semmelweis szerint nem eredményeznek-e különbséget a hallgatók esélyegyenlősége szempontjából?
Erre a következő választ kaptuk:
„Az egyetemek saját hatáskörükben döntöttek arról, hogy az online vagy offline vizsgáztatást választják, a feladatsorok országosan azonosak. A Semmelweis Egyetemen online záróvizsga lesz, amely lineáris, vagyis a kérdések sorrendjén nem lehet változtatni. Arra azonban van lehetőség, hogy ha a vizsgázó egy kérdésben bizonytalan, átlépheti, és később újra előhívhatja, megválaszolhatja azt. Erre minden kihagyott kérdésnél egyszer van mód. A leendő orvosok egyik kulcskompetenciája a határozott döntés, így ez a tesztforma a hallgatók számára nem testidegen, hanem elvárás. A Semmelweis Egyetem végzős hallgatói egy próbavizsgán már megismerhették a vizsgaprogramot, ahol azonnal feltehették a kérdéseiket, melyeket az egyetem megnyugtatóan megválaszolt.”
A Debreceni Egyetem azonban a tavalyi problémákból tanulva úgy döntött, hogy idén teljesen visszatér a papíralapú vizsgáztatáshoz, így biztosítva a zavartalan lebonyolítást:
„Az online írásbeli záróvizsgáknál korábban előforduló váratlan informatikai problémák miatt a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának vezetése úgy döntött, hogy a zavartalan lebonyolítás érdekében az intézmény hallgatói idén papíron töltik ki a 180 kérdésből álló feladatsort.”
A Pécsi Tudományegyetem – az előző évekhez hasonlóan - szintén a hagyományos, papíralapú módszert választja. A Szegedi Tudományegyetem nem közölt részleteket, kérdéseinkkel az OZVB-hez irányítottak, ám a bizottság cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre. Válaszuk beérkezése után cikkünket frissítjük.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
