Mikor kezdődik a tavaszi vizsgaidőszak az egyetemeken?

Van olyan egyetem, ahol már egy hét múlva, máshol pedig csak a következő hónapban kezdődnek a tavaszi félév vizsgái. Összegyűjtöttük mettől meddig tart a vizsgaidőszak az egyes egyetemeken.

Ismét egy nehéz időszakhoz érkeztek az egyeteisták, ugyanus amarosan kezdődik a vizsgaidőszak.

Vissza kell fizetnem a tandíjat, ha félbehagyom az egyetemet?

Mutatjuk, mikor lesznek a vizsgák a 2024/2025. tavaszi félévben az egyetemeken:

ELTE

  • május 19. – július 5.

BME

  • június 2. – június 30.
Corvinus
  • június 2. – június 29.

SE

  • I., II., III. évfolyam: május 19. - július 4.

PTE

  • Állam- és jogtudomány kar május 12. – június 18.
  • Bölcsészet- és társadalomtudományi kar május 12. - június 20.
  • Közgazdaságtudományi kar május 12. – június 7.

PPKE

  • május 19. – június 28.

DE

  • Állam- és Jogtudományi Kar: május 26. – július 11.
  • Bölcsészettudományi Kar: május 26. – július 11.
  • Gazdaságtudományi Kar: május 26. – július 11.

OE

  • május 28. – július 5.
KRE
  • május 26. – július 5.
Fontos megjegyezni, hogy egyes egyetemeken karonként és akár évfolyamonként is eltérhetnek a vizsgaidőszakok, ezért a dátumokat mindig a saját szakotok oldalán nézzétek meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás
Fóti Péter

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna