MI a vizsgán – hallgatói tiltakozást váltott ki a Corvinus új oktatási kísérlete

Komoly vitákat és hallgatói elégedetlenséget szült a Budapesti Corvinus Egyetem egyik tantárgyánál bevezetett oktatási kísérlet, amelyben csak a diákok felének engedték meg, hogy mesterséges intelligenciát használjanak a vizsgákon.

A Budapesti Corvinus Egyetem operációkutatás kurzusának oktatói rendhagyó kísérletet indítottak el az idei félévben: a hallgatók egy részének engedélyezték, hogy mesterséges intelligenciát – például ChatGPT-t – használjanak a vizsgák során, míg másoknak erre nincs lehetősége – írja a Telex. A két csoportot véletlenszerű sorsolással választották szét, és különböző vizsgafeltételeket határoztak meg számukra: míg az egyik csoport online, MI-eszközökkel dolgozhat, addig a másik „open book” formában, offline, de saját jegyzeteikkel vizsgázik.

Palkovics László: teljes körű MI-oktatás jöhet óvodától az egyetemig

A cél az MI tanulási hatásának vizsgálata, azonban a hallgatók közül többen igazságtalannak tartják az eljárást. Több diák is felkereste a Telexet, ugyanis szerintük nem a tudás, hanem a besorolás dönti el a vizsgaeredményt, ami különösen problémás, mivel az így kapott érdemjegyek akár az ösztöndíjakat is befolyásolhatják. Többen azt is kifogásolták, hogy a kurzus felvételekor nem volt tájékoztatás a vizsgáztatás eltérő módjáról.

„Nagyon nem tartom fairnek, elég abszurd, hogy van, aki használhat MI-t a vizsgán, mások meg nem, és ugyanarra a skálára kerülnek az eredmények. Így nem a tudást mérik, hanem azt, hogy ki melyik csoportba került – ez pedig szerintem baromi igazságtalan” – írta a lapnak a tárgy egyik hallgatója.

Az oktatók pontkompenzációval próbálják kezelni az esetleges különbségeket: ha az egyik csoport átlagosan rosszabbul teljesít, az abból eredő hátrányt pontok formájában korrigálják. Ez azonban sokak szerint nem képes valóban kiegyenlíteni a befektetett munka és idő különbségét. Több hallgató arról számolt be, hogy az MI-t használó csoportban kevesebb tanulással is elérhető hasonló eredmény, ami demotiváló hatással van a másik csoport tagjaira.

A kísérlethez elvileg hozzájárulást kértek a hallgatóktól, de sokan úgy érzik, nem kaptak valódi választási lehetőséget: az adatkezelési nyilatkozat aláírásától függetlenül automatikusan besorolták őket a kísérletbe.

A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz

A kísérlet akkora elégedetlenséget váltott ki, hogy az egyik hallgató közérdekű bejelentést is tett az alapvető jogok biztosának hivatalánál. Az ügy hatására már a minisztérium is reagált: Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerint, ha az MI-használat csak a hallgatók egy része számára engedélyezett, az jogszabályba ütközhet, mert sérti az egyenlő feltételek elvét.

A lap megkereste az egyetemet is. A kurzus oktatói szerint a kísérletet alapos szakmai előkészítés előzte meg, és az egyetemi etikai bizottság, valamint a Hallgatói Önkormányzat is jóváhagyta azt. Az oktatók célja, hogy reagáljanak az MI megjelenésével átalakuló oktatási kihívásokra, és tapasztalatot szerezzenek az új technológia hatásairól. Ugyanakkor elismerik, hogy a kísérlet heves érzelmeket váltott ki.

A Corvinus Egyetem közleményben jelezte: támogatja az oktatási innovációt, ugyanakkor újra megvizsgálja a kutatási projekt részleteit, figyelembe véve a hallgatói visszajelzéseket. A cél, hogy minden érintett számára megnyugtató megoldás szülessen, akár a kísérlet paramétereinek módosításával is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.