Palkovics László: teljes körű MI-oktatás jöhet óvodától az egyetemig

A kormánybiztos szerint nagyot lépett a magyar lakosság a mesterséges intelligencia ismeretében.

Palkovics László kormánybiztos örömmel számolt be róla, hogy Magyarország teljesítette a „finn kihívásként” emlegetett célt: a lakosság legalább egy százaléka már rendelkezik valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismerettel – írja az Index.

A HUN-REN mesterséges intelligencia szimpóziumán Palkovics azt is elmondta, hogy a felnőtt lakosság tíz százaléka már találkozott valamilyen formában az MI-vel. Mindez szerinte elég meggyőző alap ahhoz, hogy belevágjanak a következő nagy lépésbe: az óvodától az egyetemekig ívelő, átfogó MI-oktatás bevezetésébe.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója és az MI-koalíció vezetője hozzátette, hogy felméréseik szerint az oktatás kulcsszerepet játszik az MI társadalmi és gazdasági beágyazódásában, ezért fontos, hogy az új technológiák minél gyorsabban megjelenjenek a mindennapi életben is.

A technológiai háttérre sem lehet panasz: Magyarország 2022-ben csatlakozott a „szuperszámítógépek elitklubjához”: az EuroHPC-programhoz. Így már a hazai kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé váltak a nagy számítási kapacitások.

Több mint 30 pontból álló javaslatot dolgoztak ki a tanárok, hogy miként lehetne alkalmazni az MI-t az oktatásban

Közben a fiatalabb korosztály sem marad le: egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok 98%-a már hallott a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Míg 2023-ban a diákok 37%-a használt ilyen eszközöket, addig 2024-re ez az arány 77%-ra emelkedett – ami jól mutatja, milyen gyorsan terjed a technológia a fiatalok körében.

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.