Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kormánybiztos szerint nagyot lépett a magyar lakosság a mesterséges intelligencia ismeretében.
Palkovics László kormánybiztos örömmel számolt be róla, hogy Magyarország teljesítette a „finn kihívásként” emlegetett célt: a lakosság legalább egy százaléka már rendelkezik valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismerettel – írja az Index.
A HUN-REN mesterséges intelligencia szimpóziumán Palkovics azt is elmondta, hogy a felnőtt lakosság tíz százaléka már találkozott valamilyen formában az MI-vel. Mindez szerinte elég meggyőző alap ahhoz, hogy belevágjanak a következő nagy lépésbe: az óvodától az egyetemekig ívelő, átfogó MI-oktatás bevezetésébe.
Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója és az MI-koalíció vezetője hozzátette, hogy felméréseik szerint az oktatás kulcsszerepet játszik az MI társadalmi és gazdasági beágyazódásában, ezért fontos, hogy az új technológiák minél gyorsabban megjelenjenek a mindennapi életben is.
A technológiai háttérre sem lehet panasz: Magyarország 2022-ben csatlakozott a „szuperszámítógépek elitklubjához”: az EuroHPC-programhoz. Így már a hazai kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé váltak a nagy számítási kapacitások.
Közben a fiatalabb korosztály sem marad le: egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok 98%-a már hallott a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Míg 2023-ban a diákok 37%-a használt ilyen eszközöket, addig 2024-re ez az arány 77%-ra emelkedett – ami jól mutatja, milyen gyorsan terjed a technológia a fiatalok körében.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.