Bevezetik az ELTE-n a mesterséges intelligencia oktatását

2025 tavaszától lehet az MI-ról tanulni az egyetem Gazdaságtudományi Karán.

Márciustól a hallgatók a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatáról tanulhatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – jelentette be az egyetem.

Az ELTE GTK 2024 nyarán döntött arról, hogy mesterséges intelligencia témakörét integrálja saját oktatási programjába azért, hogy az alapismeretek mellett a hallgatók az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásban is jártasságot szerezzenek.

"A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak, a diákok eddig nem kapták meg az eszközök helyes használatához elengedhetetlen iránymutatást"

- mondta el Margitay Tihamér egyetemi tanár, az ELTE GTK dékánja.

Az egyetem azt is kiemelte, hogy a GTK hallgatói a mesterséges intelligenciát szabályozott keretek között szinte bármely tanulmányi feladathoz, például beadandók, kutatási projektek vagy akár szakdolgozatok készítéséhez is használhatják.

Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy bár az MI rendkívül sokat tud segíteni például szövegelemzésben, adatok feldolgozásában vagy ötletelésben, használatának megvannak a maga korlátai is, hiszen bizonyos esetekben pontatlan, elfogult vagy akár teljesen megtévesztő eredményeket is generálhat. Emiatt is fontos ezzel a témával egyetemi keretek között is foglalkozni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István