Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy 1000 fős hallgatói felmérés szerint az elmúlt 12 hónapban „robbanásszerű növekedés” történt a generatív mesterséges intelligencia használatában.
Erősen ajánlják a brit egyetemeknek, hogy ellenőrizzék a hallgatók vizsgáit, miután egy új kutatás feltárta, hogy „szinte minden” alapképzésben részt vevő hallgató generatív mesterséges intelligenciát (genAI) használ a tanulmányaiban – írja a The Guardian.
A hazai és nemzetközi diákokat is vizsgáló 2025-ös felmérésben résztvevők 88 százaléka azt mondta, hogy AI eszközöket - mint például a ChatGPT – használ a vizsgáihoz, szemben a tavalyi 53 százalékkal.
2024-ben az iskolakezdés után egy hónappal durván megugrott a ChatGPT felhasználóinak száma.
A Higher Education Policy Institute and Kortext digitális tankönyvszolgáltató jelentése szerint az AI-eszközöket használók aránya 2024-ben 66%-ról 2025-ben 92%-ra ugrott, vagyis a diákok mindössze 8%-a nem használ mesterséges intelligenciát.
„Minden vizsgát felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megállapítsák, vajon könnyen teljesíthető-e mesterséges intelligencia segítségével. Ez merész átképzési kezdeményezéseket igényel a személyzet számára a generatív AI erejének és lehetőségeinek megértésére”
- nyilatkozta Josh Freeman, a jelentés szerzője.
A felmérésben megkérdezett hallgatók szerint az AI-t fogalmak magyarázatára, cikkek összefoglalására és kutatási ötletek javaslására használják, de majdnem minden ötödik diák (18%) elismerte, hogy közvetlenül beillesztett AI által generált szöveget a munkájába.
A válaszadók emellett úgy vélik, hogy egyetemeik hatékonyan reagáltak az akadémiai integritással kapcsolatos aggodalmakra: 80%-uk szerint intézményük szabályzata „egyértelmű”, és 76%-uk úgy véli, hogy egyetemük képes felismerni az AI használatát a vizsgák során. Azonban csak a hallgatók harmada (36%) kapott egyetemi képzést az AI-használatról.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.